Példátlan jogi lépésre szánta el magát az Uber több európai sofőrje: keresetükben azt állítják, hogy „állandó félelemben” élnek amiatt az algoritmus miatt, amely a fizetségüket megállapítja és a munkát kiosztja közöttük – írta meg a The Guardian. A beadványt a cég európai központjának helyet adó Amszterdamban nyújtották be, és az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint ez az első ilyen kollektív fellépés a kontinensen.

Az ügy középpontjában egy átláthatatlan, „fekete doboz” működésű rendszer áll, amely a sofőrökről gyűjtött adatok alapján minden fuvarra egyedi árat állapít meg. A kereset szerint az Uber ezzel jogellenesen alkalmaz automatizált döntéshozatalt és profilalkotást, ráadásul a sofőrök adatait a saját MI-modelljeinek betanítására is felhasználta. A felperesek kártérítést és a GDPR-t sértő gyakorlat megtiltását kérik.

„A főnök az algoritmus”

A sofőrök szerint a rendszer ugyanazt a fuvart eltérő díjazással kínálja fel különböző embereknek, hosszabb út után pedig kevesebbet ajánl a visszaútra, mert kiszámolja, hogy a sofőr amúgy sem akar üresen hazamenni. „Olyan, mintha valaki folyamatosan figyelne, és ismerné a gyengeségeidet – a főnök az algoritmus” – mondta a rotterdami Mohammed Shirwa. „Az árak csökkennek, te pedig csapdába kerülsz. Tudja, hogy szükséged van a munkára.”

A 48 éves Kola Oba épp egy másik sofőrrel pihent Észak-Londonban, amikor ugyanazt a fuvart kapták meg: társának 27, neki 23 fontot ajánlott az applikáció. Gyanújuk szerint azért, mert Oba korábban több olcsó munkát is elvállalt. „Ijesztő – minden adatom náluk van, és a saját jóllétem ellen használják fel” – fogalmazott.

A vállalat kategorikusan tagadja

Az Uber szerint nem igazítja az árat az egyes sofőrök viselkedéséhez, és a fuvarok korábbi elfogadása vagy visszautasítása sem befolyásolja az ajánlatokat; a dinamikus árazás épp a kevésbé vonzó utak díját emeli meg. „Bár a keresetet még nem láttuk, kategorikusan elutasítjuk az állításokat” – közölte a szóvivő, hozzátéve, hogy az applikáció az útvonal, az időtartam és a célállomás alapján számol, a sofőrök pedig az elfogadás előtt látják a várható keresetüket.

A felperesek szerint viszont a dinamikus bérmegállapítás – amelyet az Egyesült Királyságban 2023 óta, Hollandiában idén alkalmaznak – nagyjából 5000 fonttal (több mint 2 millió forint) csökkentette a sofőrök éves jövedelmét; hasonló eredményre jutott az Oxfordi Egyetem tavalyi tanulmánya is, amelyet az Uber szelektív adatokra épülőnek nevezett.

Az Uber automatizált rendszerei máshol is jogi következményekkel jártak: a holland adatvédelmi hatóság a múlt hónapban 825 millió euróra bírságolta a céget, amiért megfelelő tájékoztatás nélkül függesztett fel sofőrfiókokat. A pert vivő Worker Info Exchange alapítója, James Farrar szerint a megfigyelésre épülő gyakorlat „sérti a sofőrök munkavállalói és emberi méltóságát”, Anton Ekker holland ügyvéd pedig úgy fogalmazott: „egy számítógépes algoritmus nem hozhat önállóan olyan döntéseket, amelyek megfosztják az embereket a megélhetésüktől”.