Tarjányi Péter arról posztolt legutóbb közösségi oldalán, hogy a magyaroknak nem az orosz tankoktól kell félniük, hanem attól, hogy „egyre több olyan rendszerünk kerülhet egyszerre nyomás alá, amelyek nélkül az ország néhány napig sem tud normálisan működni”. Erre pedig konkrét példák is voltak a közelmúltban, ide sorolta

• a MOL százhalombattai Dunai Finómítójának kigyulladását, amely utána 30 százalékos kapacitáscsökkenéssel működött csak, 
• az augusztusi paksi helyzetet, amelynek következtében az erőmű 2000 megawatt helyett csak 230 megawatt áramot termelt napokig,

ráadásul a Duna alacsony vízállása ugyanúgy hatott a százhalombattai finomítóra is, azaz „ugyanaz a természeti jelenség egyszerre érintette Magyarország legfontosabb atomerőművét és legfontosabb olajfinomítóját”. A biztonságpolitikai szakértő szerint ezzel pedig korántsincs vége, hiszen az aszály miatt már nemhogy nem tudunk kukoricát exportálni, de importra szorulunk, ugyanis az idei termés a 2018-2019-es mindössze harmada lehet maximum. 

Tarjányi szerint ez alapból három külön probléma lenne, de biztonságpolitikai szempontból ezek a rendszerek nem külön világok:

az alacsony Duna problémát okozhat az energiatermelésben, az ipari vízellátásban és a hajózásban. Ugyanaz a tartós szárazság közben csökkenti a mezőgazdasági termést, a hőség pedig éppen akkor növeli a villamosenergia-fogyasztást, amikor az energiatermelés egy része nehezebb helyzetbe kerülhet

– fogalmazott, hozzátéve, hogy így lassan összeér a víz, az energia, az üzemanyag, az élelmiszer és a közlekedés rendszere.

A legfontosabb kérdés

Ezek mellé hozott be egy második – inkább sokadik – tényezőt is, amely a kibertámadást és a szabotázst helyezi középpontba. Hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy valaki ilyesfajta támadással készül Magyarország ellen, viszont az Európai Unió ellen mindenképp és így lehet, hogy Magyarországnak eddig mindössze szerencséje volt, azért nem támadták meg. 

Ha valaki komoly zavart akarna okozni egy modern ország működésében, pontosan az ilyen meglévő sérülékenységeket keresné, mint amilyenek itthon vannak

– írta, hozzátéve, hogy ehhez nem kell az egész országot támadni, csak a kritikus rendszereket, amelyek működésétől a többi is függ: energiaellátás, távközlés, közlekedés, az üzemanyag-ellátás vagy informatikai hálózatok. 

Így a szakértő nem attól tart, ha egy ilyen rendszer elesik, mert ilyen már volt. Hanem attól, ha egyszerre kettő-háromnál jelentkezik probléma, ugyanis egy-egy támadást, problémát ki lehet védeni, viszont ha egyszerre történik a gond mindenhol, akkor már kérdések merülhetnek fel. „Szerintem ez az egyik legfontosabb kérdés, amelyre Magyarországnak a következő években választ kell adnia” – mondta a szakértő, kiegészítve azzal, hogy egy ország biztonságát az mutatja meg igazán, hogy „amikor több baj egyszerre érkezik, képes-e tovább működni”. Ezt pedig nem akkor kellene kideríteni, amikor megtörténik a baj.