GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 09. 03. 1 percnyi olvasás
A Varga Mihály vezette intézmény a terjedelmes listával is fokozná saját működésének átláthatóságát.
Pontosan 269 szerződést tartalmaz az a táblázat, amelyet ma tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A 2025. január elsejétől idén július elejéig tartó listát kettébontották, cezúrát téve 2025. március 4-nél, vagyis annál a napnál, amikor a jegybank elnöki székében Varga Mihály váltotta Matolcsy Györgyöt.
Az adatok közzétételéhez a jegybankban rövid kommentárt fűztek, melyben rögzítették, hogy az MNB új vezetése elkötelezett az átlátható működés mellett. Rögzítették ezen túl, hogy a támogatási szerződéseket negyedévente publikálják, erre törvény kötelezi a jegybankot, a gazdálkodásról pedig az Országgyűlésnek, a Pénzügyminisztériumnak és az Állami Számvevőszéknek is rendszeresen beszámolnak. Ezután azt közölték, hogy a jövőben negyedévente nyilvánosságra hozzák majd a szerződéseiket is, ezzel is növeli szeretnék a jegybank működésének átláthatóságát.
A mostani adatközlés nem előzmény nélküli.
Az MNB és alapítványai körül meglehetősen sok kétes ügy került elő az utóbbi időben, a választási kampány egyik fő témáját adták a Matolcsy György elnöki időszakára eső, súlyos visszaélések gyanúját felvető esetek. Effélére akadt Varga Mihály apparátusa is, az MNB éppen csütörtökön jelentette be, hogy hűtlen kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt öt, a tulajdonában álló ingatlan kapcsán tett feljelentést.
Ezek alapját adó jelentés az ingatlanberuházások esetében jelentős túlárazásokat tárt fel, míg az ingatlanok értékbecslései a könyvekben szereplő értéknél lényegesen alacsonyabb összeget mutattak. Mindezek alapján a jegybankot vagyoni hátrány érhette.
Akadt azonban a 269 szerződés mai közzétételének egy másik oka is. A Transparency International Magyarország még július elején közérdekű adatigénylést nyújtott be, hogy megismerje a jegybank visszterhes és ingyenes szerződéseinek adatait. A kérelmet Ligeti Miklós, a szervezet jogi vezető nyújtotta, aki azóta alulmaradt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjáért folytatott versenyben. Miközben a Transparency szerint az adatokat ki kell adni, a jegybank úgy vélte: a szervezet nem tartozik az úgynevezett államháztartási körbe, ezért nem is köteles az adatközlésre. Némi jogi kötélhúzás vette így kezdetét.
A Transparency és az MNB közötti jogértelmezési vita a jelek szerint okafogyottá vált, hiszen a jegybank – minél nagyobb átláthatóságra törekedve – közzétette a szerződések listáját.
Napi