BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 03. 5 percnyi olvasás
A Tudor-kor története nemcsak királyokról, intrikákról és fényűző udvari életről szól, hanem véres leszámolásokról és kegyetlen kivégzésekről is. A National Geographic új dokumentumsorozata hat híres történelmi alak sorsát is vizsgálja.
A Femina cikke szerint a National Geographic szeptember 6-án induló, Hogyan veszítették el a fejüket a Tudorok című hatrészes dokumentumsorozata egészen szokatlan nézőpontból közelíti meg a Tudor korszakot. A sorozat készítői, Dan Snow és Suzannah Lipscomb történész professzor nem csak a kivégzéseket mutatják be: azt próbálják feltárni, milyen események és hatalmi játszmák vezettek az elítéltek utolsó pillanataihoz.
A műsor egyik sajátossága, hogy minden epizód közvetlenül a kivégzés előtti pillanattal indul. Amikor már csak másodpercek vannak hátra, a történet visszarepül az időben, és fokozatosan feltárja az előzményeket. Levelek, hivatalos dokumentumok, festmények, régészeti leletek és korabeli helyszínek segítségével keresik a választ arra, hogy az érintettek valóban saját maguk idézték-e elő a végzetüket.
A hat epizód hat különböző történelmi alak sorsát helyezi középpontba: Mária skót királynő, Perkin Warbeck, Boleyn Anna, Essex grófja, John Dudley és Margaret Pole történetét.
A Feminának lehetősége volt beszélgetni a sorozat készítőivel is, így kiderült, hogy a sorozatban külön figyelmet kap Boleyn Anna, VIII. Henrik második felesége, akinek története máig a Tudor-korszak egyik legismertebb fejezete. A királynéval a többi elítélthez képest szokatlan módon bántak: nem bárddal, hanem karddal végezték ki, ráadásul nem hatalmas tömeg előtt, hanem a Tower udvarán.
Suzannah Lipscomb szerint ennek több oka is lehetett. Boleyn Anna hosszú éveket töltött Franciaországban, ezért francia hóhért hoztak a kivégzéséhez. Dan Snow értelmezése szerint VIII. Henrik számára különösen kínos lehetett a nyilvános kivégzés, ezért igyekezhetett minél gyorsabban és feltűnés nélkül lezárni az ügyet.
A történészek ugyanakkor óvatosan kezelik azt a feltételezést, hogy Henrik még mindig szerelmes lett volna egykori feleségébe.
A sorozat egyik érdekes történelmi tanulsága, hogy a lefejezés akkoriban nem feltétlenül számított kegyetlen kivégzési módnak. A Femina által közölt beszélgetésben a történészek arra is kitérnek, hogy az akasztás sokkal gyötrelmesebb halálnak számított.
Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy a kivégzés mindig gyors vagy hibátlan volt. Sokat számított a hóhér tapasztalata, és egy elrontott lefejezés komoly szenvedéssel járhatott. A módszer társadalmi jelentősége ugyanakkor jól mutatja, mennyire szigorúan tagolódott a Tudor-kori társadalom: a lefejezés elsősorban a magasabb társadalmi rétegeknek járt.
A beszélgetésben arra is kitérnek, hogy a Tudorok korántsem számítottak egyedülállónak a történelemben. A hatalomért folytatott küzdelmekben más uralkodóházaknál is előfordultak véres leszámolások, családon belüli konfliktusok és kivégzések.
VIII. Henrik, Boleyn Anna és I. Erzsébet története máig erősen jelen van a köztudatban, miközben a korszakot a vallási átalakulás, a reneszánsz, a politikai intrikák és Anglia növekvő nemzetközi befolyása is meghatározta.
Éppen ezért a Hogyan veszítették el a fejüket a Tudorok nem csupán hat kivégzés története. A sorozat azt is vizsgálja, hogyan fonódott össze a hatalom, az árulás, a propaganda és a vallás egy olyan korszakban, amikor egy rossz döntés akár az ember életébe is kerülhetett.
A dokumentumfilm egyik legérdekesebb kérdése: hol ér véget a történelmi tény, és hol kezdődik a később kialakult legenda. A hatrészes sorozat szeptember 6-tól látható a National Geographic csatornán.
Napi