GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 03. 3 percnyi olvasás
Az észt költsévetést terhelheti a veszteség.
Pevkur szeptember 2-án jelentette be távozását. A miniszter közölte, hogy személyesen nem volt tisztában a lőszerszállítási szerződés körüli problémákkal, ugyanakkor vállalja a politikai felelősséget az ügy következményeiért.
„Egy vezetőnek kellő erővel és bátorsággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy vállalja a felelősséget” – írta a lemondását bejelentő Facebook-bejegyzésében. Hozzátette: bár a miniszter „nem számolja egyenként a zoknikat és a töltényeket”, és nem ő folytatja le a szerződéses tárgyalásokat, az Észt Állami Számvevőszék megállapításai felvetik a politikai felelősség kérdését.
„Ezért ma vállalnom kell a politikai felelősséget a teljes védelmi területért, és át kell adnom a védelmi miniszteri stafétát a miniszterelnöknek” – fogalmazott.
Az Észt Állami Számvevőszék augusztus 28-án hozta nyilvánosságra az ország védelmi kiadásairól szóló jelentését:
Észtország 2024-ben kötött szerződést tüzérségi lövedékek beszerzésére az olaszországi bejegyzésű Datasel S.R.L. vállalattal. A céget az indiai Neco Defense Munitions tulajdonolja. A megállapodás értelmében Ukrajnának szántak lőszert az orosz erők elleni védekezéshez, az Európai Unió Európai Békekeretén keresztül biztosított források felhasználásával.
A megállapodás akkor született, amikor az ukrán hadsereg súlyos tüzérségi lőszerhiánnyal küzdött. A helyzetet tovább súlyosbították az amerikai katonai segélycsomagok késései, valamint az EU elmaradása attól a célkitűzéstől, hogy 2024 márciusáig egymillió tüzérségi lövedéket szállítson Ukrajnának.
Az észt védelmi beszerzési központ, az RKIK több millió eurót előre kifizetett a Dataselnek a lőszerekért.
A vállalat azonban sorozatosan késedelmekről számolt be, a szállítmányok pedig hónapokig nem érkeztek meg.
Amikor 2025-ben végül megérkezett egy szállítmány, az Eesti Ekspress beszámolója szerint a lövedékek hibásak és használhatatlanok voltak.
Az RKIK jelenlegi főigazgatója, Elmar Vaher – aki nem felügyelte az eredeti szerződés megkötését – úgy nyilatkozott, hogy a megállapodást eleve nem kellett volna aláírni.
Véleményem szerint nem kellett volna szerződést kötnünk velük
– mondta. A helyzetet egy építkezéshez hasonlította: ha valaki olyan céget bíz meg egy ház felépítésével, amely korábban még soha nem épített házat, joggal merül fel a kétség, hogy az épület egyáltalán elkészül-e.
Az ügy azért is különösen jelentős, mert Észtország az orosz–ukrán háború 2022-es teljes körű eszkalációja óta jelentősen növelte védelmi kiadásait. Az OECD adatai szerint az ország GDP-arányos védelmi költése a 2022-es 2 százalékról 2025-re 3,4 százalékra emelkedett.
Észtország 2026-ban a GDP 5,4 százalékára emelte védelmi kiadási célját, miközben 42 százalékkal növelte védelmi költségvetését.
Tallinn emellett több mint 117 millió dollár értékű katonai támogatást vállalt Ukrajna számára 2026-ra.
A lemondott miniszter posztja:
Az Észt Állami Számvevőszék az elmúlt időszakban többször is figyelmeztetett az állami források nem megfelelő felhasználásának kockázatára. Az augusztusi jelentés újabb kedvezőtlen ellenőrzésnek számít a védelmi tárca gazdálkodásával és beszerzéseivel kapcsolatban.
A számvevőszék szerint fennáll annak a veszélye, hogy a mintegy 70 millió eurós összeget végül az észt állami költségvetésnek kell állnia, más, korábban tervezett kiadások rovására.
Kristen Michal észt miniszterelnök szeptember 3-ra kormányülést hívott össze, amelyen Pevkur lemondását és a számvevőszéki jelentés megállapításait is megvitatják.
A friss beszámolók szerint Pevkur lemondását a miniszterelnök által kijelölt utód hivatalba lépéséig kell véglegesíteni.
Az észt ügyészség időközben büntetőeljárást is indított a 2025-ös és 2026-os jelentésekben feltárt problémák miatt.
Pevkur a lemondását azzal indokolta, hogy továbbra is meg van győződve arról: a kormány az ország védelmi képességeinek megerősítését szolgáló helyes döntéseket hozott.
„Észtország minden eddiginél jobban védett” – írta. Hozzátette: a védelmi szektornak erőt és sikert kíván, mert az észt embereknek biztosnak kell lenniük abban, hogy a védelmi erők rendelkeznek a szükséges eszközökkel és erőforrásokkal, és továbbra is következetesen támogatniuk kell Ukrajnát, mivel ez saját biztonságuk megőrzéséhez is hozzájárul.
A balti államok eközben tovább erősítik védelmi képességeiket az Oroszország felől érzékelt biztonsági kockázatok miatt.
Észtország szeptember 1-jén arról számolt be, hogy drónok hatoltak be a légterébe, miközben Oroszország nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen, az ukrán drónok pedig oroszországi célpontokat támadtak.
Napi