Németország hivatalosan is Oroszországot vádolta meg az augusztus elején, a lipcsei repülőtéren történt dróntámadás kapcsán. Berlin és Moszkva is diplomáciai válaszlépéseket eszközölt, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte NATO-főtitkár pedig határozottan elítélte a történteket. 

Augusztus elején a lipcsei repülőtéren egy robbanószerkezettel ellátott drónt találtak egy ukrán teherszállító gép közelében. Az eszköz ugyan nem robbant fel, feltehetőleg egy detonátor hiba miatt, azonban az incidens nagy port kavart. A hatóságok később arról tájékoztattak, hogy egy másik drón egy ukrán repülőbe csapódott, míg egy harmadikat a reptértől nem messze találtak meg. 

Alexander Dobrindt belügyminiszter, és Johann Wadephul külügyminiszter nemrég közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a robbanószer vizsgálata és a hírszerzési információk alapján Moszkvához vezetnek a szálak. 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem sokkal ezután bejelentette, hogy Berlin lépéseire válaszul felszámolják az országban található Goethe Intézeteket. „Természetesen bezárják őket, miután onnan (Berlinből) elüldözték a kulturális központunkat, különben nem lenne önbecsülésünk” – mondta.

Lavrov kifogásolta egyúttal, hogy Oroszország nem kap egyértelmű tájékoztatást az új német „Oroszország-ellenes kampányról”, egyebek között a lipcsei drónügy kapcsán felhozott vádakról. Mint mondta, Németország az orosz intézmények bezárásával tudatosan olyan lépést tesz, amellyel negatív következményeket vált ki.

Von der Leyen és Rutte is felsorakozott Berlin mögé 

A történtek nem maradtak visszhang nélkül a NATO-ban és az Európai Bizottságban sem. Ursula von der Leyen határozottan elítélte a történteket, amely szerinte „újabb eszkalációt jelent az unió területén”. Az Európai Bizottság elnöke szerint Moszkva célja az volt, hogy elbizonytalanítsa Európát Ukrajna támogatásában, de ellenkező hatást érte el, mert az EU még elszántabbá vált.