Az eredmények szerint azok, akik fiatal- és középkorukban tartós anyagi nehézségekkel küzdöttek, 53 éves korukra gyengébb eredményeket értek el a kognitív teszteken, és idősebb korukban is rosszabb agyi egészségi állapotot mutattak, beleértve az agyi zsugorodás fokozottabb mértékét - írja a sciencedaily.

A kutatás különlegessége, hogy nem csupán egy adott időpontban vizsgálta a pénzügyi nehézségek hatását, hanem több évtizedes adatokat elemzett. A tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta, hogy a hosszú távú pénzügyi megterhelés sokkal jelentősebb hatással van a kognitív egészségre, mint az alkalmi nehézségek. A kutatás vezetője szerint az eredmények arra utalnak, hogy a krónikus szegénység visszaszorítása és a pénzügyi nehézségekkel küzdők támogatása hozzájárulhat a kognitív hanyatlás és a demencia megelőzéséhez. A kutatás azt is kimutatta, hogy a pénzügyi nehézségek és a rosszabb agyi egészség közötti kapcsolat különösen erős a férfiak, a gyermekkori hátrányos helyzetet átélt emberek, valamint az Alzheimer-kór kockázatával összefüggésbe hozható APOE-ε4 génvariánssal rendelkezők körében.

Az egészségtelen életmód is jellemző volt

A férfiak esetében a tartós anyagi nehézségek különösen jelentős hatással voltak a kognitív teljesítményre. Az 1946-os születésű csoport férfitagjai közül sokan a család fő kenyérkeresői voltak, ami miatt az anyagi gondok nagyobb stresszt jelenthettek számukra. Emellett az is valószínű, hogy a hátrányos helyzetű férfiak körében gyakoribb volt az egészségtelen életmód, például a dohányzás és az alkoholfogyasztás, ami tovább súlyosbíthatta a kognitív hanyatlást. A kutatók szerint a pénzügyi nehézségek hatása biológiai és pszichológiai mechanizmusokkal is magyarázható. A krónikus stressz például gyulladást idézhet elő, amely gyorsíthatja az agy öregedését, míg az állandó pénzügyi aggodalmak mentális terhelést okozhatnak, csökkentve az egyéb kognitív feladatokra fordítható kapacitást.

Memória és feldolgozási sebességtesztekkel mérték a csoport tagjait

A kutatás során a résztvevők háztartási jövedelmét három életkorban – 26, 43 és 53 éves korukban – mérték, és azokat sorolták a tartósan alacsony jövedelműek közé, akik legalább kétszer az alsó 20%-ba tartoztak. A pénzügyi nehézségeket külön kérdőívekkel is vizsgálták, amelyek a mindennapi pénzügyi nyomásra, például a számlák kifizetésének nehézségeire fókuszáltak. A tartós nehézségekkel küzdők aránya a résztvevők körében körülbelül 12% volt. A kognitív teljesítményt verbális memória- és feldolgozási sebességtesztekkel mérték, míg az agyi egészségi állapotot MRI-vizsgálatokkal értékelték, amelyek az agyi zsugorodást és a kamrák tágulását is kimutatták.

Ötven év felett már kisebb volt a kognitív hanyatlás

Érdekes módon a kutatók azt találták, hogy bár a tartós anyagi nehézségekkel küzdők 53 éves korukra gyengébb kognitív eredményeket értek el, memóriateljesítményük 53 és 69 éves koruk között lassabban romlott. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy 53 éves korukra már jelentős kognitív hanyatlást szenvedtek el, így a további romlás mértéke kisebb volt. Az University College London által szervezett brit vizsgálat, amely a világ leghosszabb ideje zajló születési csoportvizsgálata, egyedülálló lehetőséget nyújtott arra, hogy a kutatók az életkörülmények és a kognitív egészség közötti hosszú távú összefüggéseket vizsgálják. A tanulmány eredményei hangsúlyozzák a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének fontosságát az időskori egészség megőrzése érdekében.