Szeptember 3-án, csütörtökön a Kulturális Diplomáciai Értekezleten reagált Orbán Anita miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter arra a hírre, hogy Magyarország a héten miért nem támogatta Ukrajna csatlakozási tárgyalása kapcsán a második és harmadik klaszter megnyitását.

Újságírói kérdésre Orbán Anita elmondta, hogy a magyar kormány álláspontja szilárd Ukrajna csatlakozását illetően, és semmilyen körülmények között nem támogatják Ukrajna gyorsított csatlakozását. Hozzátette, ahogy korábban ígérték ígérték, amint Kijev lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, népszavazást fognak tartani az ügyben – ezt pedig hangsúlyozták António Costával, az Európai Tanács elnökével folytatott munkavacsora során is.

Arra a kérdésre, hogyan lehetne elmozdulni a magyar–ukrán kapcsolatok közötti holtpontról, a külügyminiszter kifejtette, a kormánynak mik az elvárásai Kijev felé.

Amit várunk, az a júniusban kitárgyalt kisebbségi megállapodásnak a végrehajtása, ami azt jelenti, hogy a Radának el kell fogadnia azokat a törvényváltoztatásokat, amelyek a magyar kisebbség az ebben a kétoldalú megállapodásban kitárgyalt jogait biztosítják az oktatás, a kultúra és a politikai képviselet területén

– fogalmazott Orbán, hozzátette, hogy ezek elfogadására elfogadott határidő az oktatás területén 2026 decembere, míg többek között a magyar kisebbség politikai részvételének az elősegítését célzó lépéseket 2027-ben kell az ukrán államnak törvénybe léptetnie.

amit jelenleg a különböző tárcák között köröztetnek, de lassan a Rada elé kerülhet.

A magyar–ukrán kapcsolatok még az előző Orbán-kormány alatt romlottak meg, miután a Fidesz–KDNP egyik fő kampánytémájává az ukrajnai háborút, valamint Ukrajna uniós csatlakozását tette, az uniós döntéshozatalban pedig olykor lassította Ukrajna támogatását – például az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel megvétózásával, amit Orbán Viktor decemberben még elfogadott, miután Magyarország mentesült ez alól, de később azt a Barátság-kőolajvezeték leállása miatt már ellenezte. Vétójától végül a magyar választások után állt el az ügyvivő Orbán-kormány.

A Magyar Péter vezette kormány felállása után a két fél tárgyalásokat kedvezett, és megegyeztek abban, hogy az immáron Magyar által vezetett Magyarország eláll az első csatlakozási klaszter megnyitásával szemben emelt vétó elől, amennyiben rendezik a kárpátaljai magyar kisebbség jogait – az erről szóló megállapodásra júniusban került sor.

(Borítókép: Orbán Anita 2026. szeptember 3-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)