PolitikaSzerző: origo 2026. 09. 03. 1 percnyi olvasás
Bajban a magyar gazdaság, nehéz helyzetben a gazdák.
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a Patrióta-frakció tagjaként azért kezdeményezte a gazdaság fellendítését szolgáló válságalap megduplázását, mert az uniós tartalék folyamatosan fogy, miközben az európai gazdákat egyre több természeti és piaci csapás sújtja. A képviselő elmondta: a javaslatot a Tiszának otthont adó néppárti-baloldali koalíció szavazta le.

A mezőgazdasági válságtartalékot az Európai Unió a súlyos időjárási károk és piaci válságok miatt nehéz helyzetbe kerülő gazdák támogatására mozgósíthatja.
Dömötör Csaba szerint a jelenlegi, 450 millió eurós keret helyett 900 millió euróra lett volna szükség, hogy nagyobb segítséget lehessen nyújtani a termelőknek.
A probléma korántsem csak a mezőgazdaság szereplőit érinti. A magyar gazdaság számára is komoly kockázatot jelent, ha a gazdálkodók tömegei kerülnek tartósan veszteséges helyzetbe, hiszen az alacsonyabb terméshozam, a magasabb termelési költségek és a bizonytalan piaci környezet előbb-utóbb az élelmiszerárakban is megjelenhet.
Az idei aszály és a rendkívüli hőség tovább súlyosbította a helyzetet. A gazdák több térségben jelentős terméskieséssel szembesülnek, miközben az állattenyésztőknek a kiszáradó legelők és a megdrágult takarmány okoz újabb nehézséget.
A termelési költségek közben továbbra is magasak. A gázolaj, a műtrágya, az energia, a mezőgazdasági gépek és alkatrészek, valamint a bérek is jelentős terhet rónak a gazdaságokra, miközben a termények ára több esetben jóval alacsonyabb a korábbi években megszokottnál. A magyar termelők helyzetét az exportpiacokon tapasztalható verseny is nehezíti. A hazai búza-, árpa- és kukoricafelesleg jelentős részét korábban dél-európai piacokon lehetett értékesíteni, ezeken a piacokon azonban egyre erősebb konkurenciát jelentenek az ukrán gabonaszállítmányok.
Átmeneti könnyebbséget jelenthetnek a banki hiteltörlesztési moratóriumok és átütemezések is, ezek azonban önmagukban nem oldják meg a gazdaságok tőkehiányát. A gazdálkodóknak hosszabb távon kiszámíthatóbb finanszírozásra, tőkepótlásra és kedvezőbb hitellehetőségekre lehet szükségük.