A BB tengely országaiban ma átlagosan harmadannyian halnak meg közlekedési balesetben, mint az ezredforduló környékén. A javulás azonban korántsem volt egyenletes. Miközben a balti államok óriásit léptek előre, Románia a régió legbiztonságosabb országából az Európai Unió sereghajtójává vált, Magyarország pedig hiába csökkentette közel hatvan százalékkal a halálozást, mégis hátrébb csúszott a rangsorban.

Az ezredforduló táján a régió útjain háromszor annyian vesztették életüket közlekedési balesetben, mint manapság. A fejlettebb járművek, a szigorúbb szabályok és a jobb utak együttesen az elmúlt negyedszázadban a felére, sőt sok helyen a harmadára szorították vissza a halálos balesetek arányát. A BB tengely tizenegy országában a közúti baleseti halálozás mindenütt csökkent, a javulás üteme azonban országonként jelentősen eltért, és a régión belül ma is nagy különbségek húzódnak. 

A most vizsgált mutató a közúti balesetekben elhunytak számát fejezi ki, egymillió lakosra vetítve. Az alacsonyabb érték a kedvezőbb – a korábbi elemzésekhez hasonlóan tehát a rangsor élére az az ország kerül, ahol a legkevesebben haltak meg az utakon a népességhez mérten. 

A régiós átlag alakulása önmagában is látványos. Az egymillió lakosra jutó közúti halálozás 1999-ben még 161 volt, 2009-re 103-ra, 2019-re 67-re, 2024-re pedig 54-re csökkent – 25 év alatt mintegy kétharmados mérséklődés. Ezzel párhuzamosan a mezőny is összezáródott: míg 1999-ben a legmagasabb és a legalacsonyabb érték között több mint 160 egységnyi különbség volt, ez mára 46-ra szűkült.

A javulás tehát általános volt, és a régió országai közelebb kerültek egymáshoz. 

Románia listavezetőből lett sereghajtó

A leglátványosabb átalakulást a balti államok járták be. Lettországban 1999-ben egymillió lakosra 272 közúti haláleset jutott – messze a régió egyik legmagasabb értéke -, Litvániában pedig 212. Ez a szint a rendszerváltás utáni évek gyors, de szabályozatlan motorizációját, az elavult járműparkot és a gyenge ellenőrzést tükrözte. Azóta mindkét ország drámaian javított: Lettország 60-ra, Litvánia 43-ra mérsékelte a mutatót, ami nyolcvan százalék körüli csökkenés. Litvánia ezzel a rangsor legaljáról a második helyre lépett – a mezőny legnagyobb előrelépése. Észtország hasonló utat járt be, a 168-as értékről 50-re. 

A jelenlegi rangsor élén Szlovénia áll, ahol egymillió lakosra mindössze 32 közúti haláleset jut; az ország a 169-es kiindulóértékről csökkentette ide a mutatót. A sor másik végén viszont egy fordított pálya figyelhető meg. Romániában 1999-ben volt a régió legalacsonyabb értéke, 110 – ám ez részben az akkori alacsony motorizáltságot tükrözte, hiszen jóval kevesebb autó volt az utakon. Ahogy az autósforgalom a következő két évtizedben gyorsan bővült, a halálozás lassabban csökkent, mint máshol: Románia mindössze 29 százalékkal mérsékelte a mutatót, a mezőny legkisebb javulásával, és így az első helyről az utolsóra került. Románia ma 78-as értékével nemcsak a régió, hanem a teljes Európai Unió legmagasabb közúti halálozását mutatja, közvetlenül mögötte Bulgáriával (74). 

Magyarország javult, de lejjebb csúszott

Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. A közúti baleseti halálozás 1999 és 2024 között 127-ről 52-re csökkent, ami csaknem hatvan százalékos javulás. A rangsorban ugyanakkor Magyarország hátrébb csúszott, a harmadik helyről a hatodikra, mivel több ország – köztük Lengyelország és a balti államok – még gyorsabban javított.

A magyar érték ma nagyjából a régiós átlagnak felel meg. 

Az összképet néhány óvatosságra intő részlet árnyalja. Egyrészt a legutóbbi öt év adata a járvány hatását is magában hordozza: 2020-ban a korlátozások és a visszaeső forgalom miatt a halálozás átmenetileg lecsökkent, majd részben visszaemelkedett, mielőtt tovább mérséklődött volna. Másrészt a kisebb országokban az évről évre ingadozás jelentős lehet: Észtországban például a mutató 2019 és 2024 között 39-ről 50-re emelkedett, ám ilyen alacsony esetszámoknál egyetlen év kiugrása is torzíthatja a képet. 

A 25 éves adatsor egy erőteljes és a régió egészére kiterjedő javulást mutat, amely mögött a járműbiztonság fejlődése, a szigorúbb sebesség- és alkoholellenőrzés, a biztonságosabb utak és a gyorsabb mentési lánc, valamint az uniós közlekedésbiztonsági programok együttes hatása áll. A különbségek ma már jóval kisebbek, mint egy generációval ezelőtt, ám nem tűntek el: a régió déli és keleti pereme – mindenekelőtt Románia és Bulgária – továbbra is az uniós mezőny végén áll, miközben Szlovénia és a balti államok a biztonságosabb utak felé zárkóztak fel. A tendencia iránya azonban egységes, a cél pedig közös: a közúti halálozás további, tartós csökkentése. 

---

A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.

A sorozat többi részét itt találod.