BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 03. 4 percnyi olvasás
Riasztó eredményre jutottak a kutatók: az elmúlt ezer évben nem voltak olyan erősek az El Nino-jelenségek, mint napjainkban. A szakemberek szerint ez nem egyszerű természetes ingadozás, hanem a globális felmelegedés is szerepet játszhat abban, hogy egyre szélsőségesebbé válik a jelenség.
Pusztító hatású esemény alakíthatja Európa időjárását az előttünk álló hónapokban.
Az El Nino a Csendes-óceán térségében kialakuló éghajlati jelenség, amelynek során a tenger felszíne a megszokottnál jóval melegebbé válik. Hatása azonban messze nem korlátozódik az óceánra: az egész világ időjárását képes megbolygatni. Egyes területeken özönvízszerű esőzéseket és áradásokat, máshol súlyos szárazságot és hőhullámokat okozhat – írja a Qubit.
De honnan tudják a tudósok, hogy milyen erős volt az El Nino akár több száz évvel ezelőtt? A választ ezúttal a korallok rejtik. A kutatók a Galápagos-szigetek környékén található fosszilizálódott korallokat vizsgálták, amelyek kémiai összetételükben valóságos éghajlati naplóként őrzik a múlt eseményeit. Ezekből sikerült rekonstruálniuk, hogyan alakult a tengerfelszín hőmérséklete az elmúlt ezer évben.
Az eredmények megdöbbentőek: történelmi léptékű lehet a változás, ugyanis a közelmúlt különösen erős El Niño eseményei kilógnak a sorból. A kutatók még a középkori meleg időszakban és a kis jégkorszakban sem találtak hasonló mértékű erősödést. Vagyis úgy tűnik, hogy nem pusztán arról van szó, hogy a természet éppen egy szokatlanabb időszakát éli.
A kutatók klímamodellekkel is tesztelték a lehetséges okokat. Azok a modellek, amelyek csak a természetes tényezőkkel számoltak, nem tudták megmagyarázni a most tapasztalható változást. Amikor azonban figyelembe vették az emberi eredetű üvegházhatású gázok növekedését, sokkal jobban kirajzolódott a jelenlegi tendencia. Ez arra utal, hogy a klímaváltozás hozzájárulhat az El Niño egyre nagyobb erejéhez.
A helyzet azért is aggasztó, mert az erős El Nino önmagában is képes tovább növelni a globális átlaghőmérsékletet. Ráadásul a szélsőséges időjárási események gyakoriságára és intenzitására is hatással lehet. Ha a folyamat folytatódik, a jövőben még gyakoribbá válhatnak a pusztító hőhullámok, aszályok, heves esőzések és áradások.
A kutatás üzenete egyértelmű: a klímaváltozás nemcsak egyszerűen egyre melegebbé teszi a bolygót. Úgy tűnik, olyan természetes éghajlati folyamatokat is képes felerősíteni, amelyek eddig viszonylag kiszámíthatóbb módon működtek. Az ezeréves korallok pedig most azt mutatják, hogy valami nagyon szokatlan történik a Föld éghajlatával.