GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 03. 3 percnyi olvasás
Az állattartó telep nem ipari üzem: fellázadtak az uniós agrárpolitikusok az Európai Bizottság terve ellen.
Újabb fontos csata bontakozott ki Brüsszelben az európai állattartás jövőjéről. Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága (AGRI) nagy többséggel elfogadta véleményét az ipari kibocsátásokról szóló irányelv, az IED szabályainak módosításáról. Az agrárbizottság álláspontja egyértelmű: az állattartó gazdaságokat nem szabad automatikusan ipari létesítményként kezelni.
A Christine Singer német Renew Europe-képviselő által jegyzett álláspont szerint az állattartásra vonatkozó szabályozást jelentősen egyszerűsíteni kellene. Az álláspontot üdvözölte a Copa-Cogeca, az európai gazdák és agrárszövetkezetek legnagyobb érdekképviselete is, amely évek óta arra figyelmeztet, hogy az ipari kibocsátási szabályok mezőgazdasági kiterjesztése aránytalan terheket rakhat az európai termelőkre.
Az AGRI bizottság lényegében ahhoz az állásponthoz térne vissza, amelyet az Európai Parlament már 2023-ban is képviselt. Eszerint az IED legszigorúbb követelményei csak a
vonatkoznának.
Ezek voltak az eredeti IED-ben alkalmazott fő küszöbértékek is. Az Európai Parlament 2023-as álláspontjában szintén ezek megtartása mellett foglalt állást, miközben elutasította, hogy a szabályozást a szarvasmarhatartásra is kiterjesszék.
A később elfogadott szabályozás azonban ennél szélesebb kört vont be. A 2024-ben elfogadott módosított IED szerint a sertéstartásnál 350 állategység, a tojótyúkok esetében 300, más baromfiknál 280, vegyes sertés- és baromfitartás esetén pedig 380 állategység körül húzták meg a határt. Vagyis az újabb agrárbizottsági álláspont elfogadása esetén jóval kevesebb európai állattartó gazdaság kerülne a szigorú IED-szabályozás alá.
Nem csak a gazdaságok mérete körül zajlik a vita. Az agrárbizottság egyszerűbb nyilvántartásba vételi rendszert és nagyobb arányú digitális ügyintézést is szeretne. A képviselők szerint ugyanazokat az adatokat nem szabadna többször bekérni a gazdáktól akkor, ha azokat a közös agrárpolitika vagy más uniós és nemzeti jogszabály alapján már egyszer megadták.
Az ellenőrzési és monitoringrendszert is az állattartás sajátosságaihoz igazítanák.
Az AGRI kompromisszumot fogadott el az úgynevezett összevonási szabály egyszerűsítéséről is. Ennek azért van jelentősége, mert a jelenlegi szabályozás bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az egymáshoz közeli, gazdasági vagy jogi kapcsolatban álló állattartó telepeket a hatóság egy egységnek tekintse a kapacitási küszöb kiszámításakor.
A Copa-Cogeca közleménye szerint a kérdés messze túlmutat az adminisztráció csökkentésén. Az érdekképviselet arra figyelmeztet, hogy ha az állattartó gazdaságokra aránytalanul szigorú ipari követelmények vonatkoznak, annak jelentős beruházási és működési költsége lehet. Ezeket a terheket a legnagyobb vállalkozások könnyebben képesek finanszírozni, a családi gazdaságok és a kis- és közepes termelők azonban kevésbé.
Ennek következménye az érdekképviselet szerint további piaci koncentráció lehet:
kevesebb, de nagyobb állattartó gazdaság maradhatna talpon Európában.
A Copa-Cogeca arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az uniós termelés a többletköltségek miatt visszaesik, miközben a fogyasztás nem csökken ugyanilyen mértékben, az EU egyre nagyobb mértékben szorulhat harmadik országokból érkező hús- és más állati termékekre.
Ez különösen érzékeny pontja a vitának, mert az Európai Parlament már a korábbi IED-tárgyalásokon is ragaszkodott ahhoz, hogy az EU-ba exportáló külső termelőknél is érvényesüljön valamiféle viszonosság. A 2024-ben elfogadott szabályozás ezért előírta, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, miként lehetne biztosítani, hogy az importtermékeket előállító gazdaságokra az uniós követelményekhez hasonló normák vonatkozzanak. Az Európai Bizottság meg is rendelt a témában egy kutatást, amelynek eredménye tű élesen rámutat arra, mekkora versenyhátrányt okoz az európai gazdáknak az, hogy a harmadik országokból származó importtal szemben nem várják ezl azon köveetelmányek betartását, amelyeket a belül termelőkkel szmeben támasztanak.
A szabályok enyhítésének ugyanakkor komoly ellenzői is vannak. A környezet- és állatvédő szervezetek már a korábbi tárgyalások során azt kifogásolták, hogy a magasabb küszöbértékek miatt az állattartó telepek jelentős része kimarad az IED hatálya alól. Érvelésük szerint az intenzív állattartás az ammónia- és metánkibocsátáson keresztül érdemi környezeti terhelést okoz, ezért indokolt a nagyobb gazdaságok szigorúbb ellenőrzése.
A következő politikai ütközet ezért az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságában várható.
Az AGRI mostani állásfoglalása világos politikai üzenetet küldött ennek a testületnek is: az agrárképviselők szerint a környezetvédelmi célokat úgy kell teljesíteni, hogy közben ne veszélyeztessék az európai állattartás életképességét és versenyképességét.
Napi