EgyébSzerző: index 2026. 09. 03. 8 percnyi olvasás
Tavaly 42 milliárd forintot vittek el csalásokkal Magyarországon.
Czirják-Nagy Ágota szakjogász, vezető ügyvéd, innovációs és digitális gazdasági reorganizációs szakértő, aki szakmai munkája során deepfake-teszteket is végzett. Részt vett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) mesterséges intelligenciával létrehozott avatárokat, virtuális influenszereket és digitális identitásokat vizsgáló kutatásában. Interjúnk elején leszögezte, hogy a deepfake-ek kérdését csak a kontextusával együtt lehet érteni.
Az offline gazdaságban az értékesítés és a teljesítés fizikai térben zajlott, és ez ma is így van – hangsúlyozta. Ott nemcsak arról győződhetünk meg, hogy mit látunk: minden érzékszervünket használhatjuk a döntéshez, sőt még az ismerőseinket is megkérdezhetjük.
Az internettel kialakult online gazdaság új értékesítési csatornákat nyitott, de a szakjogász szerint még ott is megmaradt az „idő” és a „tér”: el lehetett dönteni, hogy kosárban hagyjuk-e a terméket, és egyáltalán kitől vásárolunk.
A digitális vagy platformgazdaságban éppen ez az idő- és térérzet vész el, és ez nagyon sok mindent megváltoztat – többek között az érzékelésünket
– világított rá. Mivel az egyes szolgáltatók megtérülési modellje adatalapú, ismernek bennünket. A szakértő szerint üdvözlendő lehet, hogy az algoritmusok a preferenciáink alapján segítenek az egyedi tartalomfogyasztásban, csakhogy közben érzelmileg triggerelve vagyunk, a végtelenített görgetés pedig önmagában is nyomasztó élmény.
Czirják-Nagy Ágota szerint emiatt átalakulnak a választási szokásaink: „Impulzus fogyasztókká válunk, szenzorosan érzékenyebbé, aminek a természetes következménye az, hogy »menekülnénk«, de az agyunk odaköt, kattint és vásárol”.
Rámutatott, hogy a digitális gazdasággal együtt jelent meg a creator-, illetve gig- (magyarul hakni-) gazdaság, vagyis az az alkalmi, projektalapú munkavégzés, amelyben az egyéni tartalomgyártók a platformokon keresztül jutnak bevételhez. Ennek egyre inkább a képi és videós tartalom lett a megszokott formátuma – látványosabb és rövidebb benyomásokkal bombázva az agyunkat arról, „mitől leszünk jók, szépek és sikeresek”.
Így az arc, a hang és a figyelem önálló gazdasági értékké vált.
A szakjogász a Grand View Research amerikai piackutató cég adataira hivatkozva elmondta, hogy ez a piac 2025-ben 252,3 milliárd dollárt ért, 2033-ra pedig a feltételezések szerint meghaladhatja az 1345 milliárdot.
A mesterséges intelligenciával a tartalomgyártás olcsóbbá és könnyebben fogyaszthatóvá vált, gyakorlatilag bárkiből lehet tartalomgyártó. Megjelentek a virtuális influenszerek és a digitális klónok, amelyek értéke ma már néha dollármilliókban mérhető. Ezekkel nincs gond: nem halnak meg, nem botrányosak, jól formálhatók – világított rá. Az első magyar AI-influenszerek néhány éve jelentek meg a hazai piacon is.
Ez a tér viszont gyorsabban és virálisabban tágul, mint amennyire a szabályozás követni tudja. Természetes következmény tehát, hogy megjelentek a megtévesztő deepfake-tartalmak, amelyekben ismert, hiteles személyeket használnak fel az eladások növelésére.
Arra a kérdésünkre, mennyire meggyőzőek ma ezek a hamisított hang- és videótartalmak, és van-e még olyan árulkodó jel, amire laikusként érdemes figyelni, a szakjogász nemzetközi kutatásokat idézett.
Egy 2024-es, 391 fős vizsgálatban a résztvevők mindössze 61 százalékos pontossággal ismerték fel a hamis videókat – és akárhogy készítették fel előzetesen a kontrollcsoport egyes tagjait, az eredmények nem javultak, a laboratóriumi körülményeken túl pedig drasztikus romlást mutattak.
Egy 2000 fős vizsgálatban 2025-ben a videodeepfake-ek felismerése már 36 százalékkal bizonyult nehezebbnek a mesterséges képekénél.
Az alanyok tudták, mire kell figyelni: az arc és a test eltérő mozgására, az arcél elmosódására, a bőrtónus különbségeire, a fényekre, a mimika vagy az ajakmozgás következetlenségeire – arra, hogy az ember, ha nem éppen pantomimművész, szakaszosan mozog, és ezt követi a ruházata, a teste, a változó arckifejezése.
Mégis: ha a tartalom látványos, érdekes és érzelmileg megerősítő volt, az agyuk felülírta a gyanút, és inkább arról számoltak be, hogy nagyon tetszett nekik. Gyakorlatilag nem érdekelte őket, hogy AI vagy sem a videó – világított rá Czirják-Nagy Ágota.
Szerinte a platformgazdaság okosan rájött arra, hogy az ember szereti a szépet, és hinni akar a jóban. Innentől ez már nem probléma, hanem tény, amivel a szakembereknek meg „kell” barátkozniuk, és ebből kiindulva „kell” kitalálniuk, mit kezdjenek vele.
Következő kérdésünk arra irányult, milyen jogi lehetősége van itthon annak, akit hamisított hanggal vagy videóval vernek át – akár magánemberként, akár egy cég nevében adott utasítással.
„Magyarországon nincs önálló, deepfake-csalásnak nevezett bűncselekmény, a hamisított hang vagy videó megítélését az dönti el, mire használják”
– világított rá, majd részletezte: ha az elkövető így téveszt meg valakit és pénzügyi kárt okoz, jellemzően a Btk. szerinti csalás valósul meg; a deepfake ilyenkor csak az elkövetés eszköze, hasonlóan egy hamisított levélhez vagy telefonhíváshoz. Ugyanezt mondta korábban az Indexnek a Nemzeti Nyomozó Iroda főnyomozója is.
A Kúria értelmezése alapján nem szükséges, hogy a megtévesztett és a károsult ugyanaz legyen: egy hamis vezetői videóval megtéveszthetik a pénzügyi munkatársat, miközben a kárt a vállalat szenvedi el. Pontosan ez történt a hongkongi ügyben, ahol egy videóhívás minden résztvevője deepfake volt a célszemélyen kívül.
A gyakorlatban az is előfordul, hogy az elkövető közvetlenül manipulálja az informatikai vagy banki rendszert, jogosulatlanul használ fizetési eszközt – ekkor az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás is szóba kerülhet. Önmagában attól azonban, hogy a megtévesztés videón, telefonon vagy interneten történt, az ügy még nem lesz automatikusan informatikai csalás.
A visszatérítés kérdésében döntő mindig az, hogy a tranzakció jogosulatlan volt-e, vagy az áldozat a megtévesztés hatására maga hagyta jóvá a tranzakciót.
Jogosulatlan tranzakciónál – amikor a csaló az ügyfél jóváhagyása nélkül utal – a fogyasztók és mikrovállalkozások helyzete erősebb: a banknak főszabály szerint haladéktalanul, legkésőbb a következő munkanap végéig helyre kell állítania a számlát
– mondta a szakjogász, hozzátéve, hogy a banknak kell bizonyítania, ha az ügyfél csalárd módon, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el. Önmagában az azonosító vagy az erős ügyfél-hitelesítés használata nem bizonyítja ezt.
Ha viszont az áldozat a deepfake utasítására saját maga indította és hagyta jóvá az utalást, a visszatérítés nem automatikus, és rendszerint lényegesen nehezebb.
A banknak ugyanakkor minden ügyet egyedileg kell kivizsgálnia, az elutasítást pedig meg kell indokolnia; fogyasztói ügyben ezután az MNB-hez, a Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz lehet fordulni.
A pénz visszaszerzése tehát lehetséges, de nem garantált: az esélyeket a gyorsaság, a pénz útjának követhetősége és az elkövető vagyonának elérhetősége határozza meg.
A szakjogász szerint azonnal értesíteni kell a bank csalásbejelentő vonalát, kérni kell az utalás visszahívását, meg kell őrizni a videót, a hangot és az üzeneteket, majd feljelentést kell tenni. A károsult a büntetőeljárásban polgári jogi igényt is előterjeszthet, vagy külön kártérítési pert indíthat. Tavaly 42 milliárd forintot vittek el csalásokkal Magyarországon.
A hang és az arckép jogosulatlan felhasználása polgári jogi jogsértés is lehet: az érintett kérheti a jogsértés megállapítását és abbahagyását, a további felhasználástól való eltiltást, a jogsértő helyzet megszüntetését, sérelemdíjat, igazolt vagyoni kár esetén pedig kártérítést is. Egy vállalat adott esetben a nevéhez, a jó hírnevéhez és az elszenvedett kárhoz kapcsolódó igényeket is érvényesítheti.
A gyakorlati akadály azonban óriási: „egy polgári jogi igény esetén meg kell tudni nevezni, hogy ki az alperes és annak még az idézhető címét is meg kell adni”. Ez pedig rendszerint nem áll rendelkezésre miután a sérelmet szenvedő fél nem találja meg, hogy ki, milyen országban és milyen „hivatalosan” is regisztrált adatok alatt tette fel a jogsértő tartalmat.
Erre ismeri a platformjog az úgynevezett értesítési és eltávolítási eljárást (notice and takedown), amelynek lényege, hogy a jogsértést jelezni kell a platformnak, annak pedig el kell távolítania a tartalmat. Ez azonban Czirják-Nagy Ágota szerint többnyire zsákutcába fut, mert a platformok úgy gondolják, ez csak egy tartalom, ők pedig csupán a felületet adták, a vita eldöntésére ott vannak a bíróságok.
Nincs diszkrecionális ítélkezési joguk, ez kétségtelen, ugyanakkor erre hivatkozva szeretnek kibújni a felelősség alól
– világított rá. Szerinte egyetlen megoldás látszik jelenleg, amelyet uniós szinten is igyekeznek kijárni: az arcok védjegyeztetése. Egy bejegyzett védjegyokiratra ugyanis a platformok már nem hivatkozhatnak, kénytelenek lesznek levenni a tartalmat, különben a mögöttes felelősségük miatt maguk is perelhetővé válnak alperesként.
Czirják-Nagy Ágota az arcvédjegy jogi koncepciójának kidolgozója; az irodája által kezdeményezett ügyben az emberi arc védjegyként való oltalmazhatóságának kérdése uniós szintre került. Reményei szerint a megoldást nemzetközi szinten is be lehet vezetni – elmondása szerint a szakma ebben minden eszközzel támogatja őket.
Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom az ITBN közreműködésével jött létre.
(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Alrphoto / Getty Images Hungary)
Napi