GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 03. 2 percnyi olvasás
Kisebb számú, de nagyobb méretű gazdaságokban zajlik a mezőgazdasági termelés Magyarországon.
Mindössze 163 ezer agrárgazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet Magyarországon 2026. június 1-jén. Ez 35 ezerrel, vagyis 17 százalékkal kevesebb a három évvel korábbinál, 2016-hoz képest pedig már 41 százalékos a visszaesés – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Agrárium 2026 összeírásának előzetes eredményeiből.
A gazdaságok eltűnésével párhuzamosan tovább erősödött a birtokkoncentráció. Az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület 2023 és 2026 között 18 százalékkal, csaknem 33 hektárra nőtt. Az átlagos szántóterület elérte a 34 hektárt, míg egy gyepgazdaságra közel 17, egy gyümölcstermesztőre 4,3, egy szőlőtermelő gazdaságra pedig 3,1 hektár jutott.
A folyamat nem egyformán érintette az ágazatokat. A kizárólag vagy elsősorban növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma három év alatt 22 százalékkal, az állattartóké 16 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a vegyes, vagyis növénytermesztést és állattartást egyaránt végző gazdaságok száma 28 százalékkal emelkedett. Ez egyébként a gazdálkodás ésszerűbb működése felé mutat, hiszen így csökken a gazdaságok kiszolgáltatottsága. A KSH is arra mutatott rá, hogy a vegyes gazdálkodás térnyerése arra utal, hogy a megmaradó üzemek egy része több lábon állva próbálja csökkenteni a piaci és időjárási kockázatokat.
A növénytermesztés továbbra is meghatározó: a gazdaságok 68,2 százaléka ebbe a típusba tartozott. Az állattartók aránya 14,7, a vegyes gazdaságoké 12,3 százalék volt. Magyarország mezőgazdasági területe kevéssel ötmillió hektár alatt maradt. Ennek 82 százaléka szántó, 15 százaléka gyep, 1,7 százaléka gyümölcsös, 1,2 százaléka pedig szőlő volt.
A gabonafélék 2,2 millió, az ipari növények egymillió hektárt foglaltak el. A legnagyobb területen, 986 ezer hektáron őszi búzát termesztettek, a napraforgó területe 781 ezer, az árpáé 372 ezer hektárra nőtt. A kukorica visszaszorulása ugyanakkor folytatódott: vetésterülete 2026-ban már a 600 ezer hektárt sem érte el.
Még látványosabb a koncentráció az állattenyésztésben. Az állategységben kifejezett teljes állomány 2023-hoz képest 19 százalékkal nőtt, miközben az állatok 83 százalékát már a száz állategységnél nagyobb gazdaságok tartották. Ez az arány 2013-ban még 73 százalék volt.
Eközben az öt állategységnél kisebb állományt tartó gazdaságok száma a 2013-as 179 ezerről 41 ezerre zuhant. Vagyis alig több mint egy évtized alatt a kisebb állattartók több mint háromnegyede eltűnt a statisztikából.
A szarvasmarha-állomány június elején 889 ezer darab volt, 1,8 százalékkal több, mint 2025 decemberében. A sertések száma ugyanakkor fél év alatt 63 ezerrel, 2,2 százalékkal csökkent, bár így is meghaladta a 2,8 milliót. A KSH
vett számba.
Miközben a gazdaságszerkezet gyors ütemben alakul át, a gazdaságirányítók korösszetétele három év alatt lényegében változatlan maradt. A gazdaságok 37 százalékát 65 éves vagy idősebb személy vezeti, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék.
Ez azt jelenti, hogy csaknem négyszer annyi nyugdíjaskorú gazdaságirányító dolgozik a magyar mezőgazdaságban, mint ahány 40 év alatti. A gazdaságok további fogyása ezért a következő években is folytatódhat, különösen ott, ahol nem megoldott a családon belüli vagy külső gazdaságátadás.
Kedvezőbb folyamat látható a képzettségnél. A felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező irányítók aránya 12 százalék fölé emelkedett, vagyis már minden nyolcadik gazdaságot ilyen szakember vezet. A mezőgazdasági képzettséggel egyáltalán nem rendelkezők aránya 48 százalékra csökkent. Tíz gazdaságból hetet férfi, hármat nő irányított.
Az Agrárium 2026 összeírást május 15. és július 15. között, 969 településen végezte el a KSH. A teljesen elektronikus adatfelvételben mintegy 47 ezer egyéni gazdaság, 14 ezer gazdasági szervezet és 4500 kiemelt egyéni gazdaság vett részt.
Napi