GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 03. 3 percnyi olvasás
A várható termés tehát még az EU takarmánycélú felhasználását sem fedezi.
Az Európai Bizottság mindössze 50,1 millió tonnás kukoricatermést vár az Európai Unióban a 2026–2027-es gazdasági évben. Ez közel húszéves mélypont, 16,8 százalékkal marad el az előző szezon eredményétől és ugyanennyivel az ötéves átlagtól. A tavalyi 60,2 millió tonnához képest több mint 10 millió tonna kukorica tűnhet el az uniós piacról.
A Bizottság már egyetlen hónap alatt is 1,8 millió tonnával, a júliusi 51,9 millióról 50,1 millió tonnára rontotta előrejelzését. Az EU teljes gabonatermése 262,7 millió tonna lehet, 9,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál – derül ki az Európai Bizottság augusztus végén frissített gabonapiaci mérlegéből. Az IGC is hasonló számokat közölt július végén: az Európai Unió kukoricatermésére vonatkozó előrejelzését egyetlen hónap alatt 4,1 millió tonnával, 53,8 millió tonnára vágta vissza. Ez 6,4 millió tonnával lenne kevesebb az előző szezon eredményénél.
A termelési válság legsúlyosabban az Európai Unió korábbi kukoricaközpontját, Magyarországot és Romániát érinti. A Reuters helyszíni riportja szerint az egykor rendszeres exportőrnek számító Magyarországnak az idén már kukoricát kell behoznia, miközben Románia exportálható többlete is jelentősen visszaesett.
A magyar termés a jelenlegi becslések szerint mindössze 2,5 millió tonna körül alakulhat. Ez kevesebb mint harmada a 2018–2019-ben elért mennyiségnek. Romániában mintegy 8 millió tonnát várnak, ami ugyan kedvezőbb a magyar eredménynél, de kevesebb mint fele a hét-nyolc évvel korábbi termésnek.
A román kukoricaexport 2023 és 2025 között évi 2,2–4,7 millió tonnára süllyedt, míg az évtized elején még meghaladta a 7 millió tonnát. Ez Magyarország szempontjából azért különösen kedvezőtlen, mert a hiányzó termény egy részét hagyományosan a közeli régiós piacokról lehetne a legkisebb szállítási költséggel pótolni.
Az Európai Bizottság már 25 millió tonnára emelte az EU harmadik országokból várható kukoricaimportját. Az Expana árupiaci elemzője 8–9 százalékos importnövekedést vár a mostani gazdasági évben.
Az uniós kukoricaigény legnagyobb tétele továbbra is az állattenyésztés: a Bizottság mérlege szerint 58,6 millió tonnát használhatnak fel takarmányozásra. További 12 millió tonna kerülhet ipari feldolgozásra, ebből 6,9 millió tonna bioetanol és más bioüzemanyagok előállítását szolgálhatja.
A várható termés tehát még az EU takarmánycélú felhasználását sem fedezi.
Az importkitettség növekedése önmagában nem feltétlenül jelent azonnali áruhiányt, a világpiacon ugyanis rendelkezésre áll kukorica. A behozatal azonban drágábbá és kiszámíthatatlanabbá teheti az ellátást. Az árakat
A fordulatnak Magyarországon egyértelmű nyertesei és vesztesei lehetnek. Azok a gazdák, akik megfelelő mennyiségű és minőségű terményt tudnak betakarítani, a szűkülő kínálat miatt erősebb alkupozícióba kerülhetnek. Magasabb belföldi ár alakulhat ki, különösen akkor, ha az import beszerzési és szállítási költsége határozza meg a piac felső árszintjét.
A másik oldalon azonban jelentősen nőhet a takarmánykeverők, a keményítő- és izocukorgyártók, valamint a bioetanolüzemek alapanyagköltsége. Az állattenyésztésben elsősorban a sertés- és baromfitartók érzik meg gyorsan a drágulást, de a tejtermelő gazdaságok költségeire is nyomást gyakorolhat a kukorica és a többi takarmánynövény szűk kínálata. Ha a feldolgozók nem tudják lenyelni a többletterheket, azok idővel a hús, a tojás és a tejtermékek fogyasztói árában is megjelenhetnek.
A visszaesés mögött nem egyetlen rossz év, hanem tartós éghajlati változás áll. Magyarországon az elmúlt évtized júniusi és júliusi csúcshőmérsékletei átlagosan 3,1 Celsius-fokkal haladták meg az 1961–1990 közötti időszak szintjét, Romániában pedig 3 fokos az eltérés. Ehhez folyamatos talajnedvesség-hiány és egyre bizonytalanabb csapadékeloszlás társul.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Reutersnek úgy fogalmazott, hogy Magyarország a félsivatagi éghajlat felé halad, ezért paradigmaváltásra van szükség. Egyre több gazdálkodó hagy fel a kukoricával, vagy vált kisebb vízigényű növényre, elsősorban napraforgóra és ősszel vethető kultúrákra.
Az öntözés sem jelent mindenhol biztos megoldást. A berendezések, szivattyúk és csatornák csak akkor használhatók, ha rendelkezésre áll a szükséges vízmennyiség. Tartós vízhiány és alacsony folyóvízszint esetén a több millió forintos öntözési beruházás sem képes megmenteni a termést.
Az Európai Bizottság hosszú távú előrejelzése szerint 2035-re Kelet-Európában 18,7 százalékra emelkedhet a kukoricahozamok bizonytalansága, ami a vizsgált régiók közül a legmagasabb érték. A mostani importfordulat így nem egyszeri piaci kilengésnek, hanem a magyar növénytermesztés és élelmiszeripar tartós szerkezeti problémájának első látványos jelének bizonyulhat.
Napi