A WMO globális előrejelző központjainak prognózisai szerint

közel 100 százalékos annak a valószínűsége, hogy az El Nino 2027 februárjáig fennmarad.

A szervezet szerint a rendkívül meleg trópusi csendes-óceáni vizek kedveznek a jelenség további erősödésének.

A WMO közlése szerint a közép- és kelet-egyenlítői Csendes-óceán térségében a Nino 3.4 index - amely a tengerfelszín hőmérsékleti eltérését méri - május és július között átlagosan 1,5 Celsius-fokkal, júliusban pedig 2,0 Celsius-fokkal haladta meg a szokásos értéket. Július vége és augusztus közepe között a heti értékek mintegy 2,2-2,6 Celsius-fokos pozitív eltérést mutattak.

A felszín alatti óceáni hőmérsékletek egyes területeken júliusban és augusztus elején több mint 8 Celsius-fokkal voltak magasabbak az átlagosnál.

A WMO szerint a felszíni és a felszín alatti hőmérsékleti viszonyok egyaránt a jelenség fennmaradását és további erősödését támasztják alá.

A WMO szerint ez az első alkalom, hogy az El Nino/La Nina helyzetértékelése ennyire egyértelmű előrejelzést adott, ami a szervezet kiterjedt előrejelző hálózatán belüli erős egyetértést tükrözi.

Az El Nino a kelet-csendes-óceáni tengerfelszíni hőmérsékletnek a passzátszelek gyengülésével összefüggő, időszakosan jelentkező felmelegedése. Természetes éghajlati jelenség, amely rendszerint két-hét évente alakul ki, és általában legfeljebb egy évig tart.

Jelentősen módosíthatja a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat világszerte, és növelheti az árvizek, az aszály, a szélsőséges hőség, valamint más szélsőséges időjárási események kockázatát.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint az El Nino "a szemünk előtt válik egyre erőteljesebbé", és a tudományos eredmények nem hagynak kétséget afelől, hogy a bolygó ismeretlen vizekre evezett, amelyek egyre melegebbek.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára közölte: a szervezet a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatokkal együtt fokozza a felkészülési és korai előrejelzési erőfeszítéseket a rendkívüli eseményre.

Hangsúlyozta, hogy az El Nino ereje önmagában nem határozza meg, milyen súlyos következményekkel jár majd egy adott országban vagy térségben. Hatásai a földrajzi elhelyezkedéstől és az évszaktól is függnek, és más éghajlati tényezők, köztük az Indiai- és az Atlanti-óceán állapota is módosíthatja őket.

A WMO szeptember és november közötti időszakra vonatkozó többmodellű előrejelzései szerint szinte valamennyi szárazföldi térségben nő az átlagosnál magasabb hőmérséklet valószínűsége, miközben a csapadékviszonyok a Csendes-óceán felett kialakult erős El Ninóra jellemző légköri reakciót mutathatnak.

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio