Csütörtök reggelre valamelyest csillapodott az amerikai–iráni katonai eszkaláció: a szerdai súlyos tűzváltást az elmúlt órákban nem követte újabb, hasonló méretű megerősített támadási hullám, a veszély azonban nem múlt el. Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy Washington kész újabb csapásokra, miközben Irán tovább szigorította a Hormuzi-szoros hajóforgalmának ellenőrzését. A bizonytalanság az olajpiacon is megmaradt: az árak csütörtök hajnalban ugyan korrigáltak, de továbbra is július óta nem látott magasságban járnak.

A Brent hordónkénti ára reggel 95,04 dollár, mintegy 30 100 forint körül mozgott, a WTI pedig 90,63 dollárba, hozzávetőleg 28 700 forintba került. Szerdán mindkét olajfajta július 24. óta nem látott szintet ért el, miután az Egyesült Államok és Irán július óta a legsúlyosabb közvetlen csapásváltását hajtotta végre. Irán több amerikai katonai célpont ellen indított rakéta- és dróntámadásokat Bahreinben, Jordániában, Kuvaitban és Irakban, válaszul az amerikai légicsapásokra. Teherán azt állította, hogy amerikai katonák is életüket vesztették, az Egyesült Államok első értékelése szerint azonban nem volt amerikai áldozata az iráni támadásoknak.

Kuvaitban Irán rakétákkal és drónokkal támadta az Ali al-Salem amerikai légibázist, valamint állítása szerint egy amerikai parancsnok által használt lakókomplexumot is. A kuvaiti tűzoltóság közölte, hogy egy drónbecsapódás után tüzet oltottak az egyik lakóépületnél. Bahreinben, ahol az amerikai haditengerészet regionális parancsnoksága működik, iráni drónokat fogtak el és semmisítettek meg.

Teherán a támadásokat egy szélesebb stratégia részeként kezeli: 

Donald Trump ugyanakkor szerdán arról beszélt, hogy az újabb amerikai hadművelet várhatóan nem tart „túl sokáig”. Azt is hangsúlyozta, hogy az amerikai erők súlyos csapásokat mértek az iráni radar- és rakétarendszerekre, és Washington bármikor képes újabb támadást indítani. A Reuters értesülései szerint a Fehér Ház több vezető tisztségviselője közben inkább fékezné a katonai eszkalációt a novemberi kongresszusi választások előtt, és rövid távon erősebb gazdasági nyomásgyakorlásra helyezné a hangsúlyt.

Továbbra is a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély

A konfliktus legérzékenyebb pontja továbbra is a Hormuzi-szoros. Az amerikai kormány azt állítja, hogy az iráni fenyegetések ellenére fenntartja a hajóforgalmat, Chris Wright energiaügyi miniszter szerint hétfőn 17 millió hordó olaj jutott át a vízi útvonalon, ami a háború kezdete óta a legmagasabb napi mennyiség volt.

A kereskedelmi hajózásról rendelkezésre álló adatok azonban sokkal visszafogottabb forgalmat mutatnak. A Kpler előzetes adatai szerint kedden mindössze négy áruszállító hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, szemben az előző napi tízzel és a tíznapos, nagyjából 13 hajós átlaggal. Az adatok nem feltétlenül tartalmaznak minden hajót, mivel a térségben több jármű kikapcsolt jeladóval közlekedik.

Teherán újabb 11 hajót helyezett feketelistára, így már 56 tartály- és teherszállító hajó van a listán. Ezeket pénzbírság, lefoglalás vagy feltartóztatás fenyegetheti, ha iráni engedély nélkül próbálnak áthaladni.

A listán nyersolajat, cseppfolyósított földgázt, LPG-t és finomított olajtermékeket szállító hajók is vannak. Irán azt is közölte, hogy azokat a hajókat is szankcionálhatja, amelyek a feketelistán szereplő járművekkel hajóról hajóra történő rakományátrakásban működnek együtt. A Hormuzi-szoros a háború előtt a világ kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállításának körülbelül ötödét kezelte, ezért a tartós fennakadások jóval a Közel-Keleten túl is megemelhetik az energiaárakat.

Már 18 halálos áldozatról beszél Irán

Az amerikai hadsereg közlése szerint a keddi támadássorozatban iráni légvédelmi rendszereket, radarokat, tengeri eszközöket, aknatelepítésre alkalmas képességeket és kommunikációs létesítményeket támadtak. 

Teherán továbbra is azt állítja, hogy Sirik térségében egy esküvőnek otthont adó házat is találat ért, ahol négy ember, köztük egy négyéves gyermek halt meg, és több tucat ember megsérült. Az amerikai Középső Parancsnokság közölte, hogy tud az iráni állami médiából származó jelentésekről, de visszautasította azt az állítást, hogy az amerikai hadsereg szándékosan civileket támadna.

Mindkét félre egyre nagyobb a gazdasági nyomás

Az Egyesült Államok rövid távon a katonai csapások mellett gazdasági eszközökkel is tovább növelné a nyomást Iránon. A washingtoni stratégia hátterében az is szerepet játszik, hogy az Irán elleni háború egyre népszerűtlenebb az Egyesült Államokban: egy augusztus végi Reuters/Ipsos-felmérésben a válaszadók 31 százaléka támogatta, 63 százalék pedig ellenezte a konfliktust.

Irán gazdaságát közben különösen érzékenyen érinti az amerikai tengeri blokád. A Reute

rs szerint az iráni olajkivitel az augusztusi napi körülbelül 240 ezer hordóra zuhant a márciusi mintegy kétmillió hordóról. Teherán nagyjából hét hete nem tud jelentős mennyiségű nyersolajat kivinni a Hormuzi-szoroson keresztül, ami egyik legfontosabb devizaforrását szűkíti.