GazdaságSzerző: economx 2026. 09. 03. 3 percnyi olvasás
Orbán Gáspár nem pusztán „összekötő” volt a csádi misszióban, hanem „projektvezető úrként” a fontosabb döntések meghozatalában is megkerülhetetlen szerepe volt, egyes folyamatok pedig csak az ő jóváhagyásával indulhattak el.
A 444 birtokába került kétezres kormányhatározatok, kormány-előterjesztések és egyéb hatástanulmányok szerint Orbán Gáspár szerepe jóval több volt annál, mint amit korábban az Orbán-kormány kommunikált.
A dokumentumok alapján a miniszterelnök fia vezette a csádi misszió előkészítését, több kulcsszereplőnek ő adott feladatot, és a fontosabb folyamatok csak az ő jóváhagyásával indulhattak el.
Az afrikai szerepvállalás első célországa még Niger volt: Orbán Gáspár és Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős akkori helyettes államtitkár 2023 májusában Nigerben járt, majd a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) felkérést kapott egy agrárprojekt lebonyolítására.
Az egyik dokumentumból az derült ki, hogy már ekkor Orbán Gáspár vezette a központi irányítást ellátó Koordinációs Irodát, amelynek feladatszabása alapján a Hungary Helps Ügynökség és a MATE is eljárt. A nigeri politikai helyzet megváltozása után a Koordinációs Iroda iránymutatásával Csád lett az új célország.
A 2392/2023-as kormányhatározat már a csádi összkormányzati misszióról rendelkezett, és létrehozta az Afrika Munkacsoportot is, amely átvette a Koordinációs Iroda feladatait. A munkacsoportnak Orbán Gáspár is tagja volt, a projekt irányításáról szóló dokumentumban pedig már „Projektvezető úrként” hivatkoztak rá, szerepe nem csupán elnevezésében volt jelentős.
Az Afrika Munkacsoport előírta, hogy minden tervezett beszerzést vagy módosítást egy bizottságnak kell jóváhagynia, és csak akkor indulhatott el bármilyen folyamat, ha azt a „Projektvezető úr” is jóváhagyta.
Erre konkrét példa volt a csádi agrárprojekt. Az eredetileg mintagazdaságnak tervezett, később tevegazdasággá alakított projekt keretében a MATE-nak tíz csádi szakembert kellett volna Magyarországra hoznia a csádi elnök tervezett látogatására. A látogatás azonban még nem volt véglegesítve, ezért „Projektvezető úr nem engedélyezte a csádiak részére a repülőjegyek megvételét”.
A projekt során beszerzett nagy értékű eszközök Csádba szállítása sem indulhatott el azonnal: az Afrika Munkacsoport nem engedte kiszállítani azokat, arra hivatkozva, hogy az összkormányzati célokat összehangoltan kell megvalósítani.
2023. szeptember 21. és október 5. között orvosmisszió indult Csádba, amelynek finanszírozására Orbán Viktor azonnali hatállyal 100 millió forint többletforrást biztosított. A kormányhatározathoz csatolt feladatszabás szerint a misszió vezetője „dr. Orbán Gáspár” volt.
A miniszterelnök fia a teljes misszió vezetéséért felelt, kapcsolatot tartott a katonai vezetéssel és az orvosmisszió koordinátorával, valamint összehangolta az orvosmissziót a katonai szemrevételezéssel. Feladatai közé tartozott a Csáddal fenntartott diplomáciai és politikai csatornák kezelése is. A döntést igénylő kérdésekben a misszió résztvevőinek a misszióvezetéssel kellett egyeztetniük, így a katonai oldalról kiküldött vezetőknek is Orbán Gáspárral.
A dokumentumokból az is kirajzolódik, hogy a csádi misszió tervei jóval korábban készültek, mint ahogy a kormány hivatalosan beszélni kezdett róla. 2023 szeptemberében Hungary Helps számára 817 millió forintot biztosítottak egy csádi humanitárius és fejlesztési központ létrehozására, még a hivatalos döntés előtt, és elkezdődött a katonai misszió előkészítése is: 2023. szeptember 15-étől egy 20 fős szemrevételező egységet küldtek ki 15 napra Csádba, hogy felmérje a később érkező magyar egység leendő állomáshelyét.
Szeptember 21-én pedig elindult az orvosmisszió, amelynek a feladatszabás szerint Orbán Gáspár volt a vezetője. A csádi elnök meghívólevele csak szeptember 19-én született meg, és szeptember 23-án érkezett meg. A 444 szerint ez azt a benyomást kelti, hogy a katonai misszió hivatalos meghívója csak utólag adott jogi és politikai keretet a már korábban megkezdett előkészítésnek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2023. október 18-án jelentette be, hogy 200 magyar katona megy Csádba. Az Országgyűlés november 6-án fogadta el a magyar misszióról szóló törvényjavaslatot. A dokumentumok szerint szerint december 1-jén egy 20 fős előkészítő törzs indult volna Csádba öt hónapra, majd 2024. április 1-jétől egy 130 fős fő törzs követte volna. Ezekre a kiutazásokra végül nem került sor, de a kormány 2023 novemberében már legalább 27 milliárd forintos költséggel számolt a misszió kapcsán.
A Tisza-kormány alatt is kap kormányzati megbízásokat az a biztonsági cég, amely korábban az Orbán Gáspár által menedzselt csádi misszió előkészítésében is részt vett.