A 444 birtokába került, kétezres számozású, titkosított határozatok rávilágítanak arra, hogy már a kezdetben Nigerbe tervezett projekt központi irányítását is Orbán Gáspár végezte. A hivatalos iratok alapján a Koordinációs Iroda vezetőjeként ő szabott feladatot a Külügyminisztérium irányítása alatt álló Hungary Helps Ügynökségnek, valamint a MATE-nak is. Amikor a nigeri politikai fordulat miatt a misszió fókuszába Csád került, az Afrika Munkacsoport tagjaként továbbra is döntő befolyással bírt.

A 2023 őszi csádi orvosmisszió idején született határozat egyértelműen őt tette meg a teljes művelet felelős vezetőjévé.

A dokumentum szerint a katonai vezetés és a misszió koordinátora is az ő beosztottjaként tevékenykedett, vele azonos hierarchikus szinten csupán a konzul állt.

Ezek a tények élesen cáfolják az előző kormányzat korábbi kommunikációját. Míg Gulyás Gergely korábban tagadta Orbán Gáspár részvételét az előkészületekben, Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszter 2024-ben már elismerte, hogy a miniszterelnök fia a kabinetjébe vezényelve dolgozott a misszión. Böröndi Gábor vezérkari főnök a választások után ugyan megerősítette az érintettségét, de akkor még erőteljes túlzásnak nevezte, hogy ő irányította volna a csoportot.

A csádi szerepvállalásra még 2024 elején derült fény, amikor felvételek igazolták Orbán Gáspár jelenlétét a helyszíni tárgyalásokon. Ezt követően egy volt honvédszázados a nyilvánosság előtt is megerősítette, hogy a brit katonai akadémia elvégzése után a miniszterelnök fia főhadnagyként a Karmelitában kapott irodát, ahonnan az afrikai missziót tervezhette meg.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.