Magyar közlése szerint „özönlenek a panaszok” a hulladékkezeléssel kapcsolatban, a MOHU pedig nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit és célszámait. A mostani bejelentés egy korábban megkezdett vizsgálat folytatása: a kormány már júniusban elrendelte a MOL-lal kötött hulladékgazdálkodási koncesszió átvilágítását, és szeptember 1-jei határidővel jelentést kért a rendszer működéséről, a beruházásokról és a célértékek teljesítéséről.

A MOL százszázalékos tulajdonában álló MOHU 2023. július 1-jétől, 35 éves állami koncesszió alapján szervezi a magyar hulladékgazdálkodás jelentős részét. Feladatai közé tartozik

• a lakossági és intézményi hulladék begyűjtésének és kezelésének megszervezése,
• a szelektív gyűjtés, a hulladékudvarok rendszerének működtetése, valamint
• a REpont palackvisszaváltási rendszer koordinációja.

A tényleges hulladékszállítást sok esetben területi szolgáltatók végzik a MOHU rendszerében. A társaság emellett működteti a kiterjesztett gyártói felelősségi, vagyis EPR-rendszer jelentős részét is.

Az előző kormány sikert várt a rendszertől

A koncessziót még az Orbán-kormány alakította ki. A kabinet 2023-ban azt kommunikálta, hogy az országosan egységes rendszer magasabb színvonalú, kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb hulladékgazdálkodást hoz, miközben megmaradnak a rezsicsökkentett lakossági díjak. Fontos cél volt az uniós újrahasznosítási előírások teljesítése és az is, hogy jelentősen csökkenjen a lerakókba kerülő hulladék aránya.

Az indulás óta ugyanakkor több probléma is felszínre került.

A REpont-rendszer első időszakában sok panasz érkezett megtelt vagy meghibásodott automatákra, hosszú várakozásra és a visszaváltási összegek késedelmes jóváírására; a MOHU maga is elismerte, hogy a visszaváltási rendszer logisztikáján változtatni kell. A vállalkozások oldaláról főként az EPR-rendszer magas költségeit, bonyolult adminisztrációját és a gyors átállást érték kritikák. Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése is arra jutott, hogy a magyar EPR-szabályok jelentős megfelelési költséget jelentenek a cégek számára.

A Magyar-kormány most azt vizsgálja, hogy a problémák egyedi működési hibákra vezethetők-e vissza, vagy magával a 35 évre kialakított koncessziós modellel van gond. A kabinet korábbi közlése szerint a beruházásokat, a költségeket, a szolgáltatás színvonalát, a hulladékgazdálkodási célok teljesülését és a rendszer átláthatóságát egyaránt át akarja tekinteni, és ezek alapján dönthet szerződéses, szabályozási vagy intézményi változtatásokról.

Cikkünk folyamatosan frissül.

Címlapkép forrása: Portfolio