Németországban nemzeti jelentőségű válságnak nyilvánította a mezőgazdaság helyzetét Alois Rainer szövetségi agrárminiszter. A döntés lehetővé teszi, hogy a szövetségi kormány összesen egymilliárd eurós, mintegy 369 milliárd forintos pénzügyi kerettel avatkozzon be. Az Agrarheute beszámolója szerint a német mezőgazdaságot egyszerre sújtja az aszály, a terméskiesés, az alacsony termelői ár, valamint az energia-, a műtrágya- és a munkaerőköltségek emelkedése. A gabonatermés az előző évinél 7,3 százalékkal lett kisebb, és az ágazati felmérések alapján már minden harmadik gazdaság likviditási nehézségekkel küzd, vagyis egyértelmű válság alakult ki.

A német csomag nem teljes egészében vissza nem térítendő támogatás. Középpontjában két likviditási program áll, amelyekből a gazdálkodók egyszerűsített eljárással, kedvezményes kamatozású hitelekhez juthatnak. Berlin emellett adókönnyítéseket, célzott műtrágyatámogatást és a mezőgazdasági közvetlen kifizetések emelését is tervezi.

„Ha gazdaságaink létalapja tartósan veszélybe kerül, nem térhetünk egyszerűen napirendre fölötte” – fogalmazott Alois Rainer. A német miniszter szerint a gazdaságok működőképességének megőrzése már nem pusztán ágazati kérdés, hanem az ország élelmiszer-biztonságának feltétele.

Válság az agráriumban: Európában egymás után nyílnak meg a pénzcsapok

Németország nincs egyedül a rendkívüli beavatkozással. A Világgazdaság korábbi összesítése szerint több uniós tagállam a szokásos agrártámogatásokon felüli, célzott nemzeti forrásokat különített el az aszály, a hőhullámok, a fagykárok, valamint az energia- és műtrágyaárak emelkedése miatt bajba került gazdálkodóknak.

• Franciaország legalább több százmillió eurós rendkívüli csomagot készít elő. A programban közvetlen kompenzáció, adókedvezmény, valamint a takarmány, a vetőmag és a palánták beszerzéséhez nyújtott segítség is szerepelhet. A cél annak megelőzése, hogy az állattartók a takarmányhiány miatt felszámolják állományukat, vagy a termelőknek ne maradjon pénzük a következő gazdasági év elindítására.
• Görögország 160 millió euróval – csaknem 59 milliárd forinttal – támogatja az állattenyésztőket, valamint a gyapot- és búzatermelőket. A kormány olcsóbb mezőgazdasági gázolajat és a későbbi károk teljesebb megtérítését is megígérte.
• Románia 54,4 millió eurós, vagyis mintegy 20 milliárd forintos állami támogatási programot indított a szarvasmarha- és bivalytartóknak. A gazdaságok állatonként 68 eurót kaphatnak, az egy vállalkozásnak jutó támogatás felső határa pedig 50 ezer euró. A pénzt a román kormány tartalékalapjából biztosítják, így az valódi pótlólagos nemzeti forrás.
• Portugália 20 millió euró – körülbelül 7,4 milliárd forint – vissza nem térítendő támogatást különített el az energia- és műtrágyaköltségek emelkedésének ellensúlyozására. A növénytermesztők hektáralapú, az állattartók állatonkénti támogatásban részesülnek.
• Szlovénia 8,45 millió eurót fizet ki a 2025-ös aszályban legalább 30 százalékos terméskiesést elszenvedő gazdaságoknak. Emellett újabb 8,1 millió eurós energia- és műtrágyacsomagot készített elő, korábban pedig 4,5 millió eurót különített el a fagykárok enyhítésére.
• Olaszországban az Európai Bizottság egy 500 millió eurós – mintegy 185 milliárd forintos – nemzeti támogatási programot engedélyezett az Emilia–Romagna tartományban árvíz és földcsuszamlás miatt károsult vállalkozásoknak. A támogatás egyes esetekben az elszámolható kár teljes összegét fedezheti.

Magyarország uniós pénzt kapott, nemzeti többletforrást egyelőre nem adott

A nemzeti támogatásokat külön kell választani az Európai Unió által biztosított forrásoktól. Az Európai Bizottság például 540 millió eurót különített el a műtrágya- és energiaválság által leginkább érintett gazdálkodók támogatására. Ebből Franciaország 107,1 millió, Németország 60,3 millió, Spanyolország 50,2 millió, Olaszország pedig 45,6 millió eurót kap.

Magyarország számára az uniós mezőgazdasági válságtartalékból 10,8 millió euró, megközelítőleg négymilliárd forint áll rendelkezésre. Ezt azonban a 2025-ös aszályban legalább 30 százalékos hozamcsökkenést elszenvedő kukoricatermelők kaphatják meg. A keret tehát nem önálló magyar költségvetési többletvállalás, ráadásul nem az idei, hanem a tavalyi károk enyhítésére szolgál.

A magyar kormány az idei válság kezelésére a támogatási előlegek korábbi és magasabb arányú kifizetését, illetve önkéntes tőketörlesztési moratóriumot jelentett be. Utóbbi nem automatikus: a gazdaságoknak külön meg kell állapodniuk a bankjukkal, a kamatokat pedig továbbra is fizetniük kell. Bóna Szabolcs a program bejelentésekor azt is hangsúlyozta, hogy a könnyítés nem jelentheti az állami támogatás mértékének vagy tartalmának növekedését.

A magyar fogyasztóktól kér segítséget az agrárminiszter

Ez alapvető különbség a német, a francia, a görög vagy a román beavatkozáshoz képest. Miközben ezekben az országokban a kormányok új költségvetési forrásokat rendelnek a válságkezeléshez, Magyarországon egyelőre elsősorban a már meglévő támogatások gyorsításával és a hiteltörlesztés átütemezésével próbálják javítani a gazdaságok likviditását.

Bóna Szabolcs helyzetértékelése ettől még rendkívül súlyos. A magyar mezőgazdaság állapotát „hatalmas tengeri viharhoz” hasonlította, amelyben az ágazatot egyszerre sújtja a történelmi aszály, a vámháborúk és fegyveres konfliktusok miatt romló piaci környezet, valamint a gazdaságok egyre súlyosabb pénzügyi helyzete.

A magyar válasz egyik hangsúlyos eleme azonban nem egy új állami mentőcsomag, hanem a belföldi kereslet élénkítése. A Bóna Szabolcs agrárminiszter egy interújában arról beszélt, hogy 

A miniszter elképzelése mögött az áll, hogy Magyarország a mezőgazdasági tömegtermékek piacán nehezen versenyezhet az olyan nagy termelőkkel, mint Ukrajna. A kiutat ezért a magasabb hozzáadott értékű magyar élelmiszerek előállításában látja. Ehhez olyan védjegyrendszerre lenne szükség, amely egyértelműen megmutatja, hogy az adott termék teljes előállítási folyamata Magyarországon történt.

Versenyképességi kérdéssé is válik a támogatás - nőhet a lemaradásunk

Az uniós országok válasza közötti különbség így egyre látványosabb. Németország egymilliárd eurós pénzügyi védőhálót feszít a bajba került gazdaságok alá, és más tagállamok is tíz- vagy százmillió eurós nemzeti programokat indítanak. Magyarországon eközben az uniós pénzek, a korábban járó támogatások előrehozása és a nem automatikus hitelmoratórium mellett részben a fogyasztóktól várják, hogy havi ötezer forintos többletköltésükkel segítsék ki a válságba került agrár- és élelmiszer-gazdaságot. Az is egyértelmű, hogy azok a gazdaságok, amelyek többletforrást kapnak versenyképesség terén is előnyt fognak érezni, ez pedig már a jövőbeli piaci lehetőségeinket is jelentősen befolyásolhatja majd.