GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 03. 10 percnyi olvasás
Jelentősen átalakult a Mol tulajdonosi szerkezete: a magyar állam szavazati joga a társaságban gyakorlatilag nulláról 15,24 százalékra emelkedett. A friss tőzsdei bejelentés hátterében a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolása áll, amelynek keretében az elmúlt napokban több mint ezermilliárd forintnyi vagyon került vissza közvetlen állami ellenőrzés alá. A mostani lépéssel lényegében visszaállt a Molban évekkel ezelőtt látott állami tulajdonosi pozíció.
A Mol friss tőzsdei közleménye szerint a magyar állam nevében eljáró Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy
az állam Molban fennálló szavazati jogainak száma 8-ról 124 920 950-re, aránya pedig 0 százalékról 15,24 százalékra emelkedett.
A küszöbérték átlépésének időpontja augusztus 31. volt.
A csomag túlnyomó részét 124 920 942 darab A sorozatú Mol-törzsrészvény alkotja, emellett az állam továbbra is rendelkezik a speciális, nyolc szavazatot biztosító B sorozatú részvénnyel.
A változás ugyan látványos, de nem arról van szó, hogy az állam hirtelen jelentős Mol-részvénycsomagot vásárolt volna a tőzsdén. A háttérben a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák augusztus végi megszüntetése és az azokban lévő vagyon rendezése áll.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, augusztus 31-ével 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány felszámolása zárult le. A kormány közlése alapján ezzel legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű közvagyon került vissza közvetlen állami ellenőrzés alá. Ebből több mint 845 milliárd forintot vállalati részesedések képviseltek.
A Mol szempontjából két alapítvány különösen fontos. Az egyik a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, amelyhez korábban mintegy 10 százaléknyi Mol-részvény került. A másik a MOL-Új Európa Alapítvány, amelyet a magyar állam és a Mol közösen hozott létre, és amelybe mindkét alapító nagyjából azonos méretű részvénycsomagot helyezett.
A MOL-Új Európa Alapítvány megszűnésekor ezért a vagyon rendezése sem egyszerűen úgy történt, hogy minden részvény az államhoz került vissza.
A Mol augusztus végén jelentette be, hogy az alapítvány 42 977 996 darab A sorozatú Mol-törzsrészvényt ruházott vissza a Molra és annak százszázalékos leányvállalatára, a Mol Investment Kft.-re.
A mostani bejelentés érdekessége, hogy a 15,24 százalékos állami szavazati arány nem új szám a Mol történetében.
2020 augusztusában a magyar államnak éppen 124 920 950 szavazata, vagyis 15,24 százalékos szavazati joga volt a Molban. Ekkor azonban 81 942 946 Mol-részvény került a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz, aminek következtében az állami részesedés 5,24 százalékra csökkent.
A folyamat később tovább folytatódott: az állam további Mol-részvényeket helyezett a MOL-Új Európa Alapítványba, így közvetlen szavazati joga végül lényegében eltűnt.
A mostani vagyonrendezés ezt a folyamatot fordította vissza: az állam közvetlen Mol-pozíciója ismét pontosan 15,24 százalékra nőtt.
Ez befektetői szempontból elsősorban tulajdonosi és vállalatirányítási változás, nem pedig olyan tranzakció, amely mögött új piaci részvényvásárlás állna. A magyar állam ugyanakkor ismét közvetlenül a Mol egyik legnagyobb részvényesévé vált, így az alapítványi struktúrák felszámolása után a társaság részvényesi térképe is érdemben átrajzolódott.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi