A Reuters 44 amerikai üzletfejlesztési társaság (BDC) hatósági jelentéseit elemezte, amelyek jellemzően kis- és középvállalkozásoknak nyújtanak hiteleket. Az adatok szerint a társaságok portfólióinak valós értéke 2026 első félévében tovább távolodott a bekerülési értéktől, ugyanis

június 30-án a piaci érték 92,88 milliárd dollárt tett ki a 95,19 milliárd dolláros bekerülési értékkel szemben.

Az előző év végén ez a mutató még 95,82 milliárd dollár volt 96,54 milliárd dollár ellenében. Az aggregált valós érték és a bekerülési érték hányadosa a decemberi 99,25 százalékról az első negyedévben 97,77 százalékra, a másodikban pedig 97,57 százalékra csökkent. A Houlihan Lokey szakértője szerint a féléves, 168 bázispontos visszaesés lényegesen meghaladja a megszokott mértéket.

A nagyobb leértékelések többsége azonban még az első negyedévre esett, a második negyedévben a veszteségek már jellemzően mindössze néhány hitelfelvevőre koncentrálódtak.

A J.P. Morgan Private Bank alternatív befektetési stratégiákért felelős vezetője szerint a jelenség nagyrészt átárazásként értelmezhető, amelyet a visszafogottabb tranzakciós aktivitás, a nem tőzsdei alapoknál jelentkező visszaváltási nyomás, a mesterséges intelligencia okozta szoftveriparági átrendeződéstől való félelmek, valamint a közelgő hitellejáratok együttesen idéztek elő.

Mi az a private credit (magánhitel-finanszírozás)?
Olyan nem banki hitelezési forma, amelyben intézményi tőkét kezelő alapkezelők közvetlenül nyújtanak finanszírozást vállalatoknak, ingatlanprojekteknek vagy eszközalapú ügyletekhez (asset-based finance). A tranzakciók nem nyilvános tőkepiaci kibocsátások, hanem zárt körű, egyedi megállapodások, ahol a hitelezői oldal koncentráltsága (egyetlen alap vagy szűk konzorcium) a banki szindikátusoknál nagyobb strukturális rugalmasságot és egyedi kovenánsrendszert tesz lehetővé. Bár a finanszírozás költsége a báziskamat feletti spreaden, díjakon vagy akár tőkeági részesedésen (equity kicker) keresztül magasabb lehet a hagyományos bankhitelnél, a piaci szegmens gyorsaságot és testreszabott tőkeszerkezetet kínál a középvállalati és a large-cap szegmensnek egyaránt. A befektetők számára a vonzerőt az illikviditási prémium és a jellemzően lebegő kamatozás jelenti, amely kamatemelkedési környezetben természetes hozamvédelmet nyújt, ugyanakkor a hozamszintet a referenciakamatok mozgásához köti. Főbb pillérei a direct lending, a mezzanine finanszírozás, a distressed debt és a speciális helyzetekre szabott (special situations) tőkeágak.

Különösen a szoftverágazat került nehéz helyzetbe, a Houlihan Lokey adatai szerint ugyanis a BDC-k idén a szoftverkölcsönök 81 százalékát értékelték le, miközben a szektoron kívül ez az arány mindössze 40 százalékot ért el. Az összes adós nagyjából 4 százalékánál a hitel piaci értéke a névérték 80 százaléka alá esett, míg a 2023–2025-ös időszakban ez az arány még 1 százalék körül alakult.

A legnagyobb BDC-k jelentései jól szemléltetik a veszteségek koncentráltságát. A Blue Owl Capital Corp. második negyedéves nettó eszközérték-csökkenését elsősorban egyetlen hitel leértékelése okozta. Az Ares Capital Corp.-nál két szoftvervállalat adta az 527 millió dolláros éves nettó nem realizált veszteség több mint harmadát, további öt szoftvercéggel kiegészülve pedig a felét. A Golub Capital BDC-nél a veszteségek néhány alárendelt hitel- és tőkepozícióra összpontosultak, míg az FS KKR Capital Corp. szintén mindössze maroknyi befektetésre vezette vissza a leértékelések túlnyomó részét.

A nemteljesítő hitelek – vagyis azok a kölcsönök, amelyeknél az adósok jelentős fizetési késedelembe estek, vagy a visszafizetésük valószínűtlen – aránya a tíz vizsgált BDC-nél júniusra a portfólió bekerülési értékének 3,4 százalékára emelkedett a 2025 végi 2,5 százalékról.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.