Nagyon úgy fest, hogy a mesterséges intelligencia egyszerre járul hozzá a klímaválsághoz a növekvő energiaigénye révén, és nyújthat megoldást az okoshálózatok menedzselésében. Az viszont szükséges lépés, hogy a tisztább energiafelhasználás elérése érdekében az AI-technológiák környezeti lábnyomát is minimalizálni kell.

A kettősséget „a haladás paradoxonának” nevezi egy új ENSZ-jelentés azt, hogy a bolygónk 1,5°C-os felmelegedésének túllépésének kockázataihoz az MI is hozzájárul, és azt, hogyan korlátozhatjuk ezeket a technológia segítsége révén.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) friss jelentése szerint már nem lehetséges a globális felmelegedést 1,5°C alatt tartani, de felvázolják, mi a kiút – írja a Euronews.

Mint megfogalmazzák, a „túllövés, csúcspont és csökkenés” most a legjobb esélyünk arra, hogy a párizsi klímaegyezményben meghatározott felmelegedési küszöb alá süllyedjünk, és elkerüljük a klímaváltozás legrosszabb hatásait.

A jelentés a legjobb esetben 1,8°C-os felmelegedést vetít előre, más forgatókönyvek szerint pedig több mint 2°C-ot várhatunk.

Minden egyes fok töredéke emberéletekbe kerül, megélhetéseket tesz tönkre, elmélyíti az egyenlőtlenségeket, és visszafordíthatatlan károsodásba sodorja az ökoszisztémákat

– hangsúlyozta António Guterres, az ENSZ főtitkára, aki szerint az emberiség jövőjének biztosítása érdekében ezt a túllövést „a lehető legkisebbre és legrövidebbre” kell tenni.

Még mindig gyerekcipőben jár a zöldenergia

A megújuló energiaforrások kulcsfontosságú részét képezik a kirakósnak. S bár rekordösszegeket, euróbilliókat fektetnek be a tiszta zöldenergiába, ez a keresletnövekedésnek kevesebb mint felét fedezi.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az adatközpontok energiafogyasztása 17 százalékkal nőtt 2025-ben, ami a globális összfogyasztás mintegy 1,5-2 százalékát tette ki, s 2030-ra pedig várhatóan megduplázódik. Az elektromos hálózatokra csatlakozások nehézségei mind Európát, mind az Egyesült Államokat érintik, ennek is köszönhetően a globális kibocsátások inkább stagnálnak, mint csökkennek, ami az ETC értékelése szerint a világot a 2,5°C-os felmelegedés útjára helyezi.

Ráadásul mivel az áram a teljes energiafelhasználásnak csak körülbelül egyötödét teszi ki, a fűtés, az ipar és a közlekedés dekarbonizációja is elengedhetetlen.

Miből állna a helyes út a világ szempontjából?

A metán mint erős üvegházhatású gáz jelentősen erősebb, mint a szén-dioxid, és körülbelül 0,5 foknyi globális felmelegedésért felelős, bár rövidebb ideig marad a légkörben. Így az olaj- és gázipar, az élelmiszer-hulladék és a hulladéklerakók optimalizálása jelentősen csökkenthetik az átlaghőmérsékletet. Fontos a jelentés szerint az, hogy az alacsony kibocsátású alternatívákra, például a megújuló energiaforrásokra kellene átállniuk a nemzetgazdaságoknak.

Tavaly a megújuló energiaforrások a globális villamosenergia-termelés közel 34 százalékát tették ki. Az UNEP jelentése szerint ugyanakkor

Ez természetesen összhangban van a COP28 azon kötelezettségvállalásával, hogy az évtized végére megháromszorozzák a globális megújulóenergia-kapacitást.

A kereslet csökkentése a kirakós másik kulcsfontosságú része, kiemelve az alacsony költségű megoldásokat, az energiahatékonysági fejlesztésektől a fűtés- és hűtésvillamosításig – ezek eléréséhez pedig az UNEP szerint leginkább a szakpolitikai változtatásokon keresztül vezet az út.

Az Indamedia idén is megrendezi Közép-Európa legnagyobb mesterséges intelligencia konferenciáját, az AI Summit Budapestet, 2026. szeptember 07-08-án a Városligetben! Legyen részese ön is, program és jegyinfók itt: https://www.aisummit.hu/hu