GazdaságSzerző: economx 2026. 09. 03. 3 percnyi olvasás
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 645 milliárd forintos tőkeemelésben részesült uniós forrásból, amelyből a kormány a magyar vállalkozásokat, a tőkepiacot és a lakhatási beruházásokat is finanszírozná, magántőke bevonásával pedig ezermilliárdos nagyságrendű forrást mozgatna meg – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
A magyar kormány 1,8 milliárd euró, vagyis 645 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználásának feltételeit teremtette meg a Magyar Fejlesztési Banknál, amely ekkora összegű tőkeemelésben részesült – mondta Kapitány István.
A gazdasági miniszter szerint ez jelentősen megerősíti a fejlesztési bank tőkehelyzetét, és lehetővé teszi, hogy az MFB a jövőben nagyobb volumenben és hosszabb távon finanszírozza a magyar gazdaság számára stratégiai jelentőségű beruházásokat.
A kormány célja, hogy az MFB ismét valódi fejlesztési bankként működjön, ne pusztán finanszírozást biztosítson, hanem a fejlődni képes magyar vállalkozások partnere legyen – emelte ki a miniszter a Facebookra feltöltött videójában.
Az uniós forrásból magyar kis- és középvállalkozások juthatnak finanszírozáshoz, új bérlakások és kollégiumi férőhelyek épülhetnek, innovatív cégek kaphatnak tőkét, és stratégiai beruházások valósulhatnak meg Magyarországon.
Az MTI összefoglalója szerint
az első nagy terület a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztése, erre az MFB tőkeemeléséből 125 milliárd forintot fordítanak.
További források és magántőke bevonásával akár 360 milliárd forintnyi finanszírozást szeretnének mozgósítani ezen a területen, ami akár 10 ezer magyar vállalkozásnak jelenthet segítséget.
Új hitellehetőségeket és garanciaeszközöket is elérhetővé tesznek. Kapitány István szerint változtatnak a korábbi gyakorlaton, mert egy fejlődni akaró magyar vállalkozásnak sokszor nem kizárólag pénzre van szüksége, hanem speciális szaktudásra és segítségre is ahhoz, hogy új piacokra tudjon belépni. „Mi nem egyszerűen pénzt akarunk kihelyezni, versenyképesebb magyar vállalkozásokat akarunk építeni” – tette hozzá. Közölte:
a második nagy terület a tőkepiac, újragondolják a hazai kockázati tőkebefektetések rendszerét: az MFB úgynevezett alapok alapja struktúrában, magánalapkezelők bevonásával működik majd együtt meglévő vagy újonnan létrehozott tőkealapokkal.
A cél, hogy tőkéhez jussanak az induló és korai fázisú vállalkozások, a gyors növekedés előtt álló cégek, illetve azok a magyar vállalkozások, amelyek már a nemzetközi piacokon is terjeszkednének. A magántőke nagyobb arányú bevonásával ezen a területen akár 160 milliárd forintnyi teljes finanszírozási volumen is létrejöhet. A miniszter szerint ez sok ezer innovatív magyar vállalkozás számára jelenthet új lehetőséget. Kiderült az is, hogy
a harmadik nagy program a lakhatás, erre nagyságrendileg 200 milliárd forintos keretet különítenek el.
Kapitány István szerint több megfizethető bérlakásra és több kollégiumi férőhelyre van szükség Magyarországon, különösen a nagyvárosokban, a program pedig elsősorban az alacsonyabb jövedelmű családok és a diákok számára jelenthet segítséget.
Hitelekkel, garanciákkal, tőke- és hibrid eszközökkel, valamint magánfejlesztői és PPP-konstrukciókkal ösztönöznék új bérlakások és diákszállások létrehozását, illetve meglévő ingatlanok ilyen célú átalakítását. A 200 milliárd forintos MFB-keretből további források bevonásával 400-500 milliárd forintos teljes finanszírozási volumen jöhet létre, ami várakozásaik szerint közel 10 ezer új, megfizethető lakóegységet jelenthet Magyarországon.
A tőkeemelésből erre a három területre fordított 400 milliárd forint a magánfinanszírozás bevonásával akár háromszor ekkora összeget, vagyis 1200 milliárd forintot is megmozgathat a magyar gazdaságban
– mondta a miniszter. „Nem egyszerűen az uniós forrásokat akarjuk elkölteni, minden rendelkezésünkre álló euró mellé további magánforrásokat akarunk mozgósítani” – fogalmazott.
A tőkeemelésből közel 700 millió eurót, vagyis mintegy 245 milliárd forintot az Európai Beruházási Bank és az MFB együttműködésében használnak fel. Ennek egyik előnye, hogy ez az összeg az előbb felsorolt programoknál szélesebb körben is befektethető lesz, másrészt az EIB részvételével a finanszírozási hatás is tovább növelhető.
„Ebből is látható, hogy mi az együttműködésben hiszünk, nem az elszigetelődésben. Magyarország minden olyan nemzetközi partnerségre nyitott, amely erősíti a magyar gazdaságot és több lehetőséget teremt a magyar vállalkozások számára” – fogalmazott Kapitány István.
A miniszter szerint a következő feladat, hogy a programok mihamarabb elinduljanak, és a források a lehető leggyorsabban eljussanak oda, ahol valódi gazdasági teljesítmény lehet belőlük. „A siker az lesz, ha minden megszerzett forrásból a lehető legtöbb magyar beruházás, fejlődő vállalkozás, új otthon és gazdasági teljesítmény születik” – jelentette ki.