Úgy tűnik, az Orbán-kormány a korábbi miniszterelnök fiának, Orbán Gáspárnak a csádi szerepvállalását is jelentős állami forrásokkal támogatta. Bár a kormány kommunikációja sokáig összekötőként és előkészítőként beszélt róla, a 444 birtokába került dokumentumok ennél jóval nagyobb befolyásra utalnak.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2024-ben még úgy fogalmazott, hogy: „Orbán Gáspár katonatiszt. (...) Oda megy, ahová a parancs szerint mennie kell. Én rendeltem ki összekötő tisztnek”, valamint azt is, hogy „ez egy hadsereg, nem kívánságműsor, és ő feladatot teljesít”. Később Gulyás Gergely a sajtó kérdésére már úgy fogalmazott Orbán Gáspár csádi misszióban betöltött szerepéről: „semmilyet.” 

Orbán Gáspár szerepe az áprilisi választások előtt került a nyilvánosság elé, amikor Pálinkás Szilveszter akkori honvédszázados – aki a volt kormányfő fiával együtt végezte el a Brit Királyi Katonai Akadémiát – beszélt a tervezett misszióról. Pálinkás Szilveszter állítása szerint Orbán Gáspár megosztotta vele az afrikai misszióról szóló elképzeléseit: elmondása szerint korábban, afrikai önkénteskedése idején „megtalálta Istent”, és az égből szólt neki Isten, hogy mentse meg az afrikai keresztényeket – innen jött az ötlet, hogy katonai missziót vezessen Csádba az ottani keresztények védelmére. Pálinkás Szilveszter beszámolója szerint a miniszterelnök fia azzal számolt, hogy a bevetésben akár a magyar katonák fele meghalhat vagy megsebesülhet.

A belső dokumentumok szerint a kezdetektől fontos szerepet töltött be

A most megismert iratok azonban egészen más képet festenek. Ezek alapján Orbán Gáspár már a kezdetektől fontos szerepet töltött be az afrikai szerepvállalás előkészítésében, és a később létrehozott Afrika Munkacsoportban is meghatározó pozíciója volt. A folyamat kezdetben Nigerre irányult: Orbán Gáspár és Azbej Tristan 2023 májusában látogatott az országba, majd a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) felkérést kapott egy agrárprojekt megvalósítására. Az egyik dokumentum szerint már ekkor Orbán Gáspár által vezetett Koordinációs Iroda irányította a projektet: „Akkor a központi irányítást ellátó Koordinációs Iroda (vezetője O. Gáspár) általi feladatszabás szerint járt el a HHÜ és a MATE is” – áll a dokumentumban.

A nigeri politikai fordulat után a figyelem Csád felé fordult, és az Afrika Munkacsoport vette át a korábbi Koordinációs Iroda feladatait. A dokumentumok szerint a munkacsoportban Orbán Gáspár mellett a Hungary Helps, a Nemzetbiztonsági Iroda, a külügy és más minisztériumok képviselői is helyet kaptak. A szerepét jól mutatja, hogy az iratokban már „Projektvezető úrként” hivatkoztak rá, és a fontosabb döntéseket az ő jóváhagyásához kötötték. Egy dokumentum szerint „csak akkor indulhat el bármilyen folyamat, ha a Projektvezető úr is jóváhagyta”.

Ez a gyakorlat a konkrét projektekben is megjelent. A MATE például egy 10 fős csádi szakértői delegáció magyarországi utazását szervezte volna meg a csádi elnök tervezett látogatásához kapcsolódóan, ám a repülőjegyek megvásárlását Orbán Gáspár nem engedélyezte. A dokumentum szerint „Projektvezető úr nem engedélyezte a csádiak részére a repülőjegyek megvételét”. Végül az utazásra sor kerülhetett, de a csúszás miatt a MATE a költségek egy részét már nem tudta elszámolni. A dokumentum szerint a program szervezését „Projektvezető úr”, azaz Orbán Gáspár „közbeavatkozása miatt (...) teljesen ki kellett tolni a végső megvalósítási határidőig”.

Orvosmisszió a Száhel-övezetben

Orbán Gáspár szerepe az úgynevezett orvosmisszióban még egyértelműbben kirajzolódik. A 2023. szeptember 21. és október 5. között Csádban működő misszióhoz Orbán Viktor azonnali hatállyal 100 millió forint többletforrást biztosított „a Száhel-övezeti humanitárius tevékenység, különösen az orvosi ellátás támogatása érdekében”. A dokumentumok alapján azonban ez nem egyszerű egészségügyi misszió volt: humanitárius, oktatási, biztosítási, mezőgazdasági és katonai feladatokat is magában foglalt, és az egész misszió vezetőjeként Orbán Gáspárt tüntették fel.

A misszióvezető feladatai között szerepelt a teljes orvosmisszió és a katonai szemrevételezés összehangolása, valamint a Csáddal fenntartott diplomáciai és politikai kapcsolatok koordinálása is. A dokumentum külön rögzítette: „Döntést igénylő kérdés esetén a misszióvezetéssel egyeztetés szükséges”. A 444 által megismert iratok szerint tehát Orbán Gáspár nem egyszerű összekötőként vett részt a folyamatban, hanem olyan vezetői szerepet kapott, amelyhez több különböző állami és katonai szereplőnek is igazodnia kellett.

A hivatalos bejelentés előtt megindulhatott a csádi misszió

A dokumentumok alapján az időrend is azt sugallja, hogy a csádi szerepvállalás előkészítése már jóval a hivatalos bejelentés előtt megkezdődött. 2023 szeptemberétől több százmillió forintos forrásokat biztosítottak a térségben tervezett mezőgazdasági, egészségügyi, oktatási és biztonsági feladatokra, majd 817 millió forintot különítettek el a Hungary Helps csádi humanitárius és fejlesztési központjára. Szeptember 15-én már egy 20 fős katonai szemrevételező egység kiküldését is előkészítették, miközben Orbán Gáspár vezetésével szeptember 21-én elindult az orvosmisszió. Mindez azért különösen érdekes, mert a csádi elnök hivatalos meghívólevele csak szeptember 19-én született meg, és szeptember 23-án érkezett meg.

Néhány héttel később Szalay-Bobrovniczky Kristóf bejelentette, hogy 200 magyar katona megy Csádba, a parlament pedig novemberben elfogadta a misszióról szóló törvényt. A tervek szerint decemberben egy 20 fős előkészítő törzs, 2024 áprilisától pedig egy 130 fős fő törzs is Csádba utazott volna, ezekre azonban végül nem került sor. A dokumentumok ugyanakkor azt mutatják, hogy a misszió előkészítése, finanszírozása és szervezése már jóval korábban zajlott, Orbán Gáspár pedig a hivatalosan kommunikáltnál jóval jelentősebb szerepet játszott benne.

(Borítókép: Orbán Gáspár 2018. július 27-én. Fotó: Szilágyi Máté / Index)