Ki szereti jobban a sárga fém fizikai megjelenéseit személyesen, nem tudhatjuk, de hogyan adta-vette az aranyat a három utolsó MNB-elnök, és miként duzzadt hatalmasra a magyar tartalék, az kiolvasható a számokból. Ez egyben alkalmat ad arra is, hogy megvizsgáljuk, előrelátóak voltak-e ebben a Magyarország számára is fontos kérdésben a jegybankelnökök és a miniszterelnök – miközben a világ maga sebesen változott és veszélyesebbé vált.

A magyar történet leegyszerűsítve: 

1. Simor András nem vásárolta az aranyat, 
2. Matolcsy György ebben követte, aztán meggondolta magát és jól bevásárolt, 
3. a tavaly márciusban hivatalba lépett Varga Mihály ebben eddig nem követte, de azt nem adta el, amit elődje vett.

Mindennek a következményeként állt elő az a helyzet, hogy 

• miközben Simor András elnöksége (2007-2013) idején szinte észrevehetetlen volt az arany a nemzetközi tartalékokon belül, 
• a legutóbbi, júliusi adatok szerint Magyarországnak 12,5 milliárd euró értékű aranytartaléka van. Alig kevesebb, mint Simor hivatalának kezdetén a teljes magyar nemzetközi tartalék volt.

Aranytartalék: hogy kapott rá mégis Matolcsy György az aranyra?

Ne gondoljuk, hogy természetes dolog, hogy egy jegybank aranyrudakat halmoz. A nemzetközi tartalék java a jegybankoknál ma is deviza, és voltak olyan időszakok is, amikor – nem úgy, mint ma – inkább adták, mint vették az aranyat.

Pont egy ilyen időszakba "csöppent" annak idején Simor András is a jegybank elnökeként. A 2000-es évek úgy indultak, hogy a világ jegybankjai minden évben eladtak összesen nettó 4-5-600 tonnányi aranyat. Aztán 2010-ben – ne feledjük, nagy válságok közepénél tartottunk –, egyszer csak elkezdtek ugyanekkora mennyiségeket vásárolni.

Nem mindenki. A magyarok – eladósodás, kormányváltás, csata az IMF-től való függetlenedésért – például nem. Majd, amikor 2013-ban a Szabadság térre költözött Matolcsy, még mindig nem. 2018-ban azonban valami történt.

A "valami": Orbán Viktor miniszterelnök beavatkozása. 

Orbán Viktor és Matolcs György már állást foglalt: most Varga Mihály és Magyar Péter jön

A beavatkozás szó a független jegybankok világában természetesen szalonképtelen, tulajdonképpen tiltott is. De az, hogy a kormányzat konzultál a jegybankkal arról, hogy milyen legyen az ország tartalékolási politikája, egyáltalán nem számít szentségtörésnek. Sőt, ajánlatos.

Hogy is történt végül? 2018 októberében az MNB 3,1 tonnáról 31,5 tonnára duzzasztotta az aranytartalékot. 

 Az MNB akkori hivatalos indoklása szerint nem rövid távú befektetési vagy árfolyamnyereség-elvárás vezette a döntést, hanem hosszú távú pénzügyi stabilitási és „nemzetstratégiai” szempontok. A Magyar Nemzeti Bank tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ezzel az aranykészlet nagyságát a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelte – jelentette be közleményében az MNB, a legendás „aranyvonat” idejére utalva.

Azóta még ezt is jelentősen meghaladtuk, de a mennyiséget tekintve megálltunk. Szeptember 7-én tudjuk meg a havi MNB-statisztikából, történt-e újabb változás, 

Egy 2020-as MNB-tanulmányban írta le Palotai Dániel és Veres István, hogy esett a fordulat a sárga fém irányába. A Monetáris Tanács azt követően hozta meg a döntést – írták – hogy „Orbán Viktor miniszterelnök úr felvetésére megvizsgálta az aranytartalék növelésének lehetőségeit”. Ezután döntöttek előbb a meglévő arany hazaszállításáról, majd az állomány megtízszerezéséről.

Megelőzte-e az MNB a világot Orbán Viktor közbelépésére?

A 2018-as alapérvek/elvek: 

• Biztosítás egy pénzügyi/geopolitikai válság ellen. 
• Felkészülés a nemzetközi pénzügyi rendszer esetleges strukturális átalakulására. 
• A devizatartalék diverzifikálása. 
• Az arany fizikai hazahozatala.

Ami azóta történt, mind arra utal, hogy mindez nagyon előrelátó volt. Megelőzte-e az MNB a világtrendet? Láttuk, hogy nem, sőt többéves késésben volt másokhoz képest. Ha azonban még azt is hozzátesszük, ami ezután történt, módosítanunk kell ezen az értékelésen.

A világ jegybankjai 2022-től, az ukrajnai háború kirobbanásakor kezdtek az arany minden addiginál hevesebb besöprésébe, éves nettó vásárlásuk megduplázódott, és 2022 és 2024 közt az évi ezer tonnát is meghaladta. Alapjában kérdőjelezte meg a világ pénzügyi biztonságát az orosz tartalékvagyon nyugati elkobzása, miközben a 2020-as években egymás sarkát taposták a válságok a világban, és Európa egyikből se maradt ki. 

A folyamatokra a magyar vezetők – ha a háború kirobbanását nem is tudták megjósolni – másoknál hamarabb "ráéreztek". 

Már 2021-ben példátlan beszerzési akcióban Az MNB megháromszorozta  a magyar aranytartalékot – még mielőtt mindenki a piacra vetette volna magát –, majd a 91,5 tonnát 2024-ben 110 tonnára növelték. Ma is ennyi, az értéke azonban a 2024 őszi csúcsot jelentő 9 milliárd euróról 12,5 milliárdra szökött fel.

Oroszország mindenki előtt

Gyakran mondogatják: az orosz tartalékok alakulásából következik, hogy a Krím 2014-es annektálása óta Vlagyimir Putyin már készülődik az újabb háborúra, 

Inkább úgy fogalmazhatunk: Moszkva ebben az évszázadban mindenkinél előrelátóbban készült a bizonytalanságokra, beleértve a háború(ka)t is: ami egyben tükrözi azt is, hogyan látják az oroszok a világot és Európát nem évek, hanem már évtizedek óta.

Az orosz jegybank már az évszázad első évtizedében vásárolta az aranyat. Náluk is volt olyan év, amikor adtak el kis mennyiséget, de inkább évről évre hozzátettek, és ennek következtében a 2000. évi 384 tonnáról 2013-ig már 1035 tonnáig jutottak. 

Való igaz, hogy még ehhez képest is felpörögtek a krími akció után: 2015-ben már 1383 tonna aranyuk volt, 2018-ban – a magyar fordulat évében – már 2110, a 2020-as évekre pedig már a 2300 tonna a szintjük. (Idén épp lassú ütemben, nyilván az arany árugrásaira játszva eladogatnak belőle.) Fontos lábjegyzet: mivel Oroszország a világ egyik legnagyobb aranytermelője, a jegybankjuk rubelben tudott vásárolni belföldön nagy menniségű aranyat, és 2020 előtt ezt meg is tette.

Ha pedig már kitértünk a korán ébredő (vagy le se feküdt) oroszokra, vessünk egy pillantást tesztként a régió jegybankjaira is, mert abból még jobban látszik, hogy sorolt előre az MNB.

Náluk a 2018-as magyar fordulatnak nincsen nyoma, a 2021-esnek már van, csakhogy legalább egyéves késéssel, a románok pedig azóta sem "kapcsoltak". A cseh aranytartalék még az utóbbi évek felpörgése után is mélyen a magyar alatt van (2025 végén 72 tonna), a román majdnem annyi, mint a magyar (egy kétszer nagyobb gazdaságban). 

Véletlen egybeesés, vagy nem, de a lengyelek már 2018-ban halmozták és hazavitték az aranyat. Amikor a magyar fordulat is történt, még az előző, PiS-kormány idején. Ami a kormányváltás óta történt aranyvásárlásban, nem tűnik "közös kormány-jegybank projektnek" – a lengyel jegybankelnök nincs éppen kiváló viszonyban Magyar Péter barátjával, Donald Tusk miniszterelnökkel.