KultúraSzerző: magyarnemzet 2026. 09. 03. 3 percnyi olvasás
A kiállítássorozat a 19. században megszülető fotográfia történetét járja végig.
Baki Péter, a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház igazgatója az eseményen kiemelte:
a francia Joseph Nicéphore által feltalált fotográfia kétszáz éves születésnapját idén szeptembertől egy egész évadon keresztül fogja ünnepelni az intézmény.
A tizenhárom tárlatot magában foglaló kiállítássorozat a 19. században megszülető fotográfia történetét járja végig. Baki Péter elmondása szerint 2027 szeptemberéig klasszikus és kortárs alkotók munkáin keresztül mutatják be a francia fotográfia múltját és jelenét.
Matthieu Berton, a budapesti Francia Intézet igazgatója arról beszélt, hogy A francia fény két évszázada című magyarországi programsorozat keretében összesen 26 kiállítást, előadást, szimpóziumot és konferenciát rendeznek. Budapesten a Mai Manó Ház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ és a Kiscelli Múzeum ad otthont az eseményeknek, a fővároson kívül pedig Veszprémben és Fehérvárcsurgón várják programokkal az érdeklődőket.
A 19. századi francia irodalom egyik legjelentősebb alakjának kevésbé ismert oldalát mutatja meg a Zola, a fényíró című kiállítás.
A tárlat kurátora, Matthieu Rivallin felidézte, hogy Émile Zola 48 éves korában kezdett fényképezni, tudásának jelentős részét autodidakta módon sajátította el. Saját laboratóriumot rendezett be, felvételeit maga hívta elő, és több mint kétezer üveglemez-negatívot készített.
A kiállításon mintegy száz, Zola eredeti negatívjairól készült modern nagyítás, valamint tizennégy korabeli fotónyomat látható, amelyek betekintést engednek az író kevésbé ismert fotográfiai munkásságába. A kurátor tájékoztatása szerint a bemutatott anyag teljes egészében a franciaországi Médiatheque du patrimoine et de la photographie gyűjteményéből érkezett.
A francia naturalizmus meghatározó írójának a fotográfia később vált mindennapi tevékenységévé. Míg íróként elsősorban a társadalmi igazságtalanságok foglalkoztatták, fényképein jóval személyesebb világ jelenik meg. Családtagjait, barátait és mindennapjainak helyszíneit örökítette meg, felvételein pedig a képzőművészet, különösen az impresszionizmus hatása is felfedezhető.
A tárlat egy Magyarországon mára kevésbé ismert, magyar származású fotóművész munkásságát helyezi ismét előtérbe.
Kurátora, Németh György elmondta, hogy Nora Dumas Telkes Nóra néven született Budapesten, az 1930-as évek Párizsában pedig olyan meghatározó fotográfusok és művészek mellett dolgozott, mint André Kertész és Brassai.
Fotográfusi pályája az 1920-as évek közepén bontakozott ki, miután az Egyesült Államokból visszatért Franciaországba, és a Párizs melletti Moissonban telepedett le. Képein elsősorban a vidéki élet mindennapjait, a mezőgazdasági munkát, valamint az emberek, az állatok és a táj kapcsolatát örökítette meg. Felvételeit a dokumentarista pontosság mellett visszafogott, költői látásmód jellemzi. Dumas stúdiófotózással, portrékkal és női aktokkal is foglalkozott, emellett több francia magazin számára dolgozott. Bár munkássága hosszú időre háttérbe szorult, ma a 20. századi fotográfia figyelemre méltó, sokáig kevéssé ismert alkotójaként tekintenek rá. A Mai Manó Ház tárlata ezt az életművet helyezi ismét a figyelem középpontjába.
A Magyar Fotográfusok Háza ProjectLab Galériájában Mathias Depardon Transanatolia című fotósorozata is bemutatkozik. A sorozat Törökország peremvidékein vezeti végig a nézőt, olyan térségekben, amelyek nemcsak földrajzi határzónák, hanem különböző identitások, történelmi örökségek és hatalmi viszonyok találkozási pontjai is.
A francia fotográfus hat évig élt Törökországban, ahol nemzetközi sajtóorgánumok fotóriportereként dolgozott, a sorozat képeit pedig öt éven keresztül készítette.
Depardon felvételein a modernizáció és a történelmi emlékezet egymás mellett jelenik meg. Portrék, városi tájak és kopár vidékek rajzolják ki a térség összetettségét, miközben a fotográfus a Fekete-tenger térségétől a kurd régiókon át a Kaukázus peremvidékéig vizsgálja Törökország földrajzi, kulturális és társadalmi határterületeit. A Transanatolia nem közvetlen politikai állításokon keresztül közelít ezekhez a kérdésekhez.
Depardon dokumentarista megfigyeléseit visszafogott, poétikus látásmóddal kapcsolja össze, képein pedig gyakran elmosódik a múlt és a jelen közötti határ.
A sorozat ezen keresztül mutatja meg azt is, miként él egymás mellett az Oszmán Birodalom öröksége, a modern török nemzetállam és a folyamatosan változó társadalmi valóság. A kiállítás kurátora Kereszty Anna.
A Mai Manó Ház három új kiállítása október 25-ig látogatható.
A nagyközönség a Mai Manó Házban a fotográfia bicentenáriumát ünneplő évad során megtekintheti többek között a René Maltete, Jeanloup Sieff, Brassai, André Kertész, valamint Janine Niépce alkotásait felvonultató tárlatokat, illetve a Hexagon című csoportos kiállítást is.
Napi