KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 09. 03. 3 percnyi olvasás
A tiltott kábítószerekből származó bevételek elérték a 16,5 milliárd dollárt 2024-ben.
A kolumbiai Medellínben székelő EAFIT Egyetem tanulmánya szerint az illegális kokainexport először haladta meg a nyersolaj-eladásokat, ezzel Kolumbia legnagyobb exportcikke lett. A tanulmány Kolumbia illegális kokainexportját 2024-ben 16,5 milliárd dollárra becsüli, ami meghaladja a kőolajipar által generált 15 milliárd dollárt – írja az Anadolu hírügynökség. A megugrás hangsúlyozza Kolumbia „pozícióját”, mint a világ első kokaintermelője, amely a globális kínálat nagyjából 70 százalékáért felelős.
A tiltott kábítószer-kereskedelem robbanásszerű növekedése élesen kiemelkedik Kolumbia főbb legális exportágazataihoz képest. Az EAFIT kutatói szerint a szén volt a harmadik legnagyobb exportágazat 7,1 milliárd dollárral, ezt követte a legális aranyexport 4,1 milliárd dollárral és az illegális aranybányászat 3,6 milliárd dollárral.
A kokainkereskedelem Kolumbia bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 4,4 százalékát teszi ki.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy az elmúlt évtizedben az illegális kokaingazdaság a GDP 0,8 százalékáról (2013) több mint 4 százalékra (2024) bővült, Kolumbia éves kokaintermelése pedig tízszeresére nőtt, a 2013-as 300 tonnáról 2024-re közel 3000 tonnára.
Kolumbia vidéki termesztő régióiban egy kilogramm nyers kokalevél körülbelül 468 dollárba kerül. Miután titkos hazai laboratóriumokban feldolgozzák, egy kilogramm kokain-hidroklorid értéke 1400 dollárra emelkedik.
Ahogy a kolumbiai bűnszervezetek egyre inkább kiterjesztik tevékenységüket az országon kívüli nemzetközi terjesztési hálózatokra, a bevételük megsokszorozódik.
A kolumbiai kartellek mennyiséggel súlyozott átlagára export esetén eléri a közel 5920 dollárt kilónként, míg a nagykereskedelmi árak az olyan célpiacokon, mint Európa, meghaladhatják a 78 000 dollárt kilónként.
Ez a mély integráció a globális ellátási láncokba lehetővé teszi a bűnszövetkezetek számára, hogy külföldön magas profitmarzsokat realizáljanak, ami megerősíti a kábítószer-kereskedelem domináns szerepét a kolumbiai gazdaságban.
A Kolumbia vidékein termesztett növényekből készült kokain több ezer kilométert tesz meg. Egy része országon belül marad, de a szállítmány nagy része továbbmegy Tumaco és Buenaventura kikötőibe, Kolumbia fő Csendes-óceáni kapuiba, ahonnan konténerhajókra, vagy teljesen merülő hajókra, úgynevezett narko-tengeralattjárókra csempészik.
A kokain végül eljut Európa tárgyalótermeibe, bárjaiba, mosdóiba és kereskedési helyszíneire. Az ENSZ szerint világszerte becslések szerint 25 millió ember fogyaszt kokaint, körülbelül 22 százalékuk Európában él
– írja az Economist brit magazin. Mint megjegyzik, Kolumbia jó helyzetben van ahhoz, hogy profitáljon a kokainból. Öt országgal közös szárazföldi határai, valamint a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és a Karib-térség tengeri összeköttetése miatt az ország számos csempészútvonal kereszteződésében fekszik.
Az EAFIT tanulmány éppen akkor jelent meg, amikor Kolumbia új elnököt választott, a keményvonalas ügyvéd, Abelardo de la Espriella személyében, aki 2026 augusztusában lépett hivatalba – és egy olyan gazdaságot örököl, ahol a kábítószer-kereskedelemből származó bevételek már vetekednek a legális devizaforgalommal. A kutatók megjegyzik, hogy egy nagyobb és jövedelmezőbb droggazdasággal kell szembenéznie, mint amivel a leköszönő kormánynak 2022-ben. A kokaültetvények erőszakos irtása mintegy 91 százalékkal csökkent 2020 és 2024 között.
Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy a Trump-adminisztráció 1 milliárd dolláros biztonsági segítséget nyújt Kolumbia új jobboldali elnökének illetve kormányának, röviddel azután, hogy Abelardo De La Espriella letette a beiktatási esküt, és beiktatási beszédében erőteljes küzdelmet ígért a kábítószer-kereskedelem ellen, valamint megszorító intézkedéseket a gazdaságba vetett bizalom helyreállítása érdekében – írja a The Guardian brit lap.
De La Espriella azzal az ígérettel nyerte meg a választást, hogy fellép a fegyveres csoportok ellen és újraéleszti az olaj- és gázipar.
„Azért jöttem, hogy lezárjak egy hosszú fejezetet a nemzeti széttöredezésében, és az emberekkel együtt nekivágjak sorsunk legmélyrehatóbb átalakításának” – mondta De La Espriella a kaliforniai Pichincha zászlóalj katonai bázisán, miután letette esküjét.
Határozott üzenetet küldök a kolumbiai népnek: eljött az ideje a rend, a tekintély és a szabadság helyreállításának
– mondta De La Espriella, akit Donald Trump amerikai elnök megválasztása előtt is támogatott.
A bűnbandáknak és a kábítószer- és terrorista csoportok tagjainak két választásuk van: alávetik magukat a jogállamiságnak, vagy szembe kell nézniük a kolumbiai állam és biztonsági erőinek határozott válaszával
– mondta az új elnök a bázison összegyűlt csapatoknak egy 75 perces beszédben, hozzátéve, hogy a fegyveres csoportokkal folytatott béketárgyalások lehetősége „teljesen kimerült”.
Az amerikai külügyminisztérium pedig azt közölte: „A megújult partnerség sarokköveként az Egyesült Államok a Kongresszussal együttműködve 1 milliárd dolláros támogatást kíván bejelenteni egy biztonsági csomag részeként, amely de la Espriella elnök kormányát támogatja közös céljaink elérésében.”
Az EAFIT tanulmánya azonban arra utal, hogy a nyers erőszak önmagában gyenge eredményeket hozhat egy ekkora illegális gazdasággal szemben, amely arra alapoz, hogy máshogy nehéz vidéken megélnie a kolumbiaiaknak.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
Napi