BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 03. 7 percnyi olvasás
Felháborító, döbbenetes, alattomos - hosszasan lehetne sorolni a jelzőket egy, a kállói idősotthonban elhunyt beteg történetével kapcsolatban. Gyuri bácsi halála után az otthon vezetője 1,3 millió forintot tüntetett el a férfi bankszámlájáról, az idős ember hozzátartozói a hagyatéki eljárás után szembesültek a gyomorforgató visszaéléssel. Az intézményvezetőt most csalás miatt ítélték el első fokon a Gödöllői Járásbíróságon.
A megrázó történet szálai 2020 februárjáig nyúlnak vissza. Az idős, kiszolgáltatott Kázsmér György ekkor került a Nógrád vármegyei Kállón működő idősotthonba a szomszédos Vanyarcról. A bácsi négy éven át, egészen a 2024. április 1-jén bekövetkezett haláláig élt az otthon falai között. Amikor bekerült, az intézményvezető elkérte a bankkártyáját a hozzá tartozó PIN-kóddal együtt, hogy az arra érkező nyugdíjból fedezze a gondozási díjat.
A visszaélésre csak hónapokkal a férfi halála után, a 2024. szeptember 4-én megtartott hagyatéki tárgyalást követően derült fény. A hivatalos közjegyzői papírok feketén-fehéren rögzítették, hogy az elhunyt bankszámláján 1,3 millió forint megtakarítás maradt örökségként. Amikor azonban a férfi lánya, Ildikó bement a számlavezető bankba, hogy elintézze a számla lezárását és az örökség átvételét, döbbenetes ténnyel szembesült: a részletes számlakivonat megmutatta, hogy a kártyát az édesapja áprilisi halála után, még 2024 áprilisában és májusában is aktívan használták Aszódon, és az utolsó fillérig lenullázták a számlát. A pénzt áruházi vásárlásokra – többek között egy hipermarketben és dohányboltban – költötték el, emellett jelentős összegeket vettek fel róla készpénzben.
Ildikó, az elhunyt gondozott lánya a bíróságon: a hagyaték elintézésekor szembesült azzal, hogy teljesen lenullázták az édesapja bankszámláját / Fotó: Fuszek Gábor
A szerdai tárgyaláson az elhunyt lánya is megjelent a bíróságon mint törvényes örökös. Az asszony megrendülten nyilatkozott lapunknak a történtekről:
– Nem is tudtam, hogy édesapámnak van bankkártyája, arról pedig végképp nem volt tudomásom, hogy azt odaadta valakinek, avagy felhatalmazást adott volna a használatára. Csak a számlakivonatból értesültem róla, hogy teljesen lenullázták. Felfogni sem tudom, mit tudott venni egy idősotthon vezetője a dohányboltban az apám örökségéből – mondta elkeseredetten a sértett.
A vádlott, D. Jánosné a bíróságon nem tagadta, hogy ő használta a bankkártyát és költött róla, ám a bűnösségét határozottan visszautasította. A védekezésében elmondta: az elhunyt gondozása és ellátása lényegesen többe került a havi nyugdíjánál, így a halála után a számlán lévő összegből csupán a felhalmozódott költségkülönbözetet kompenzálta az intézmény számára.
A bíróság végül nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte D. Jánosnét információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 1 év 4 hónap próbaidőre felfüggesztette, emellett 250 napi tétel, összesen 325 ezer forint pénzbírságot szabott ki, 1 296 200 forint erejéig pedig vagyonelkobzást rendelt el, továbbá 2 év 6 hónapra eltiltotta őt minden olyan foglalkozástól vagy tevékenységtől, amelynek keretében szociális gondoskodásban részesülő személyek nevelését, felügyeletét, gondozását vagy gyógykezelését végzi. A vádlott teljesen rezignáltan, merev arccal vett tudomásul az ítéletet, ám az ülés végén felmentésért, illetve a büntetés enyhítéséért fellebbezett, így az ügy másodfokon folytatódik.
Ez is érdekelheti
Nagymamája emléke, a hasonló esetek megelőzése érdekében ment perre egy idősotthonnal szemben egy 30 év körül nő. Úgy véli, a gondozásért előre kifizetett díjat emberségből is vissza kellett volna fizetnie a cégnek az asszony korai halála miatt, négy napnyi ellátás nem kerülhet 3,6 millió forintba. A cég szerint ők nem hibáztak, a bevételt bekönyvelték, a hozzátartozó igényéről meg már csak a bíróságon szereztek tudomást.
A tárgyalást vezető bíró az indoklásban rámutatott: D. Jánosné önhatalmúlag, a saját döntése alapján járt el, ám jogvégzett emberként pontosan tudnia kellett volna, hogy az esetleges elmaradt gondozási díj iránti igényét nem így, önkényes kártyahasználattal és a számla lefosztásával kell érvényesítenie. A bíróság az elhunyt lányának kártérítési igényét nem a mostani büntetőperben bírálta el, a pénz visszaszerzését külön polgári peres útra terelte.
D. Jánosné, a kállói idősotthon igazgatója a Gödöllői Járásbíróság tárgyalótermében az ítélet kihirdetésére várva / Fotó: Fuszek Gábor
D. Jánosné az utolsó szó jogán is védte az igazát.
– Nem éltem vissza a hatalmammal, az intézmény érdekében cselekedtem. Magánintézményt vezetek problémamentesen, ez nem egy szatócsbolt, amit csak úgy becsukhatok – fogalmazott a bíróság előtt, hozzátéve: a kállói otthonban 42 ápoltról és 22 alkalmazottról gondoskodik 2006 júliusa óta, és mély felelősséget érez a dolgozói iránt. Az ítélethirdetés előtti percekben a vádlott még elárulta a Blikknek, emberileg a legjobban az fájna neki, ha eltiltanák a hivatása és a szociális munkája gyakorlásától.
A Blikk információi szerint a vádlottnak korábban is meggyűlt a baja a törvénnyel. Ügyvédként dolgozott, ám 2003-ban egy 80 milliós sikkasztási ügy és zugírászat miatt a bíróság letöltendő börtönbüntetésre ítélte, továbbá végleges hatállyal eltiltotta az ügyvédi hivatás gyakorlásától.
Napi