KülföldSzerző: origo 2026. 07. 20. 1 percnyi olvasás
Korrupt uralkodók felemelkedéséről és bukásáról is beszélnek.
Énok könyvének több mint 2200 éves próféciája a világvégéről, az ítélet napjáról és a gazdagságukra építő uralkodók bukásáról szól. A holt-tengeri tekercsek között is megtalált ősi kéziratot egyes kutatók az Antikrisztus felemelkedésével kapcsolják össze.

A több mint 2200 éves Énok könyve olyan hatalmas uralkodókról ír, akik gazdagságukra támaszkodva megtagadják Istent, üldözik a hívőket, végül pedig elveszítik hatalmukat. Egyes értelmezések szerint a prófécia az Antikrisztust és a világvége előtt felemelkedő elnyomó rendszereket mutathatja be.
Énok könyvének 46–63. fejezeteiben az Emberfia ítéletet mond a „királyok és hatalmasok” felett. A vezetők saját kezük által alkotott isteneket imádnak, elnyomják a hívőket, és úgy viselkednek, mintha az egész Föld hozzájuk tartozna.
A látomásban vasból, rézből, ezüstből és aranyból álló hegyek olvadnak el. Sok kutató szerint ezek a földi birodalmak, a vagyon és az emberi hatalom összeomlását jelképezik. Az uralkodók az ítélet napján kegyelemért könyörögnek, kérésüket azonban elutasítják, mert korábban saját hatalmukban és dicsőségükben bíztak.
Énok könyve nem került be a legtöbb keresztény egyház által elfogadott bibliai kánonba. Arámi nyelvű töredékeit azonban megtalálták a holt-tengeri tekercsek között, ami bizonyítja, hogy a mű már évszázadokkal a kereszténység megjelenése előtt ismert volt.
George W. E. Nickelsburg bibliakutató a „királyokat és hatalmasokat” korrupt politikai és vallási vezetőkként értelmezte. Erre építve egyesek úgy vélik, hogy az Antikrisztus a szövegben nem egyetlen személyként, hanem újra és újra megjelenő elnyomó hatalmi rendszerként jelenik meg. A jelenkor politikai és gazdasági intézményeivel felállított párhuzam ugyanakkor modern értelmezés, nem a könyv egyértelmű állítása – írja a Daily Mail.
Nikodémosz evangéliuma részletesen elmeséli Jézus utolsó óráit, a keresztre feszítés drámai pillanatait és Longinus százados szerepét. A hagyomány szerint Longinus a Szent Lándzsával átszúrta Jézus oldalát, amiből vér és víz fakadt, és ez csodás módon visszaadta a katona látását. A szöveg azt is megörökíti, hogy Jézus halála után bekövetkezett a pokolra szállás – az alvilágba való alászállás –, majd következett a feltámadás, amely a keresztény hit alapköve.