A közelmúltban az északi Klotild-palotában megnyílt a Marriott Group szállodacsoport egyik luxusbrandje, az eredetileg a Titanic legtehetősebb utasának számító, a katasztrófában odavesző IV. John Jacob Astor által alapított St. Regis – mely a kelet-közép-európai régióban csupán Belgrádban képviseltette eddig magát. A szálloda egyik sarkán, a Váci és a Kígyó utca találkozásánál pedig már várja a vendégeket a Klotild Patisserie, mely elsősorban a magyar, a bécsi és a francia cukrászatot ötvözi, azonban meleg ételek is vannak az étlapon.

A cukrászda különlegessége a csodás, galériaszintes fabútorzat, mely nem véletlenül emlékeztet egy gyógyszertár berendezésére. Amennyiben valaki elvitelre kéri a sütit, furcsa évszámot lát a papírdobozon: 1686. Bár a Szentháromsághoz nevű patika ténylegesen 1688-ban nyitott meg, a tulajdonos, Heinrich Siegfried Herold tartotta magát az üzletnyitási engedélye megszerzésének dátumához. A gyógyszertár több kézen-közön is megfordult, majd aztán 1930-ban átköltözött ide, a Klotild főhercegné megbízásából építtetett bérpaloták egyikébe, és egészen a rendszerváltásig működött 505-ös állami gyógyszertár néven. A védett tölgyfa berendezést (ahogy a mostani felújítás során előkerült időkapszulából kiderült) egy Molnár László nevű asztalosmester készítette, aki, mint a cetlin írta, a hiperinfláció idején egymillió pengős órabérért dolgozott rajta.

Az épületet először a 2000-es években újították fel, hogy 2010-től a Buddha Bar hotelláncolat budapesti egysége működjék benne, később még haute couture divatszalon is várta a jelenlegi cukrászdában a hölgyeket. Az estélyik helyét azonban most átvették a cukrászremekek, a hely kifejezetten nagy hangsúlyt helyez a könnyű krémmel töltött francia roppanós leveles tésztára, a millefeuille-re, amelyből itt sós verzió (Cézár-salátás, lazacos és szarvasgombás) is kapható. A kínálat erőssége még továbbá az Avocado Croissant, melynél a tökéletesre pirított croissant, az avokádó, a buggyantott tojás és a friss zöldfűszerek találkoznak. Hozzá egy prémium Kusmi teát javaslunk, mondjuk legyen a St. Regis Blend, ha már úgyis itt vagyunk.

A bécsi Sacher Hotelből jönnek a desszertek

2023 nyarának elején gasztrotörténelmi jelentőségű esemény esett meg Triesztben: megnyitott az Ausztrián kívüli első Sacher cukrászda. (Jelenleg ugye Bécsben, Salzburgban, Grazban, Parndorfban és a tiroli Seefeldben botolhatunk ilyenbe.) A helyszín itt a belváros, méghozzá a pompás Palazzo RAS, a Riunione Adriatica di Sicurtà biztosítótársaság egykori székháza, ahol a cukrászda pont a szomszédja a COIN Excelsior nagyáruháznak. Az enteriőr nem véletlenül furcsa, és kicsit olyan a szinte a plafonig érő polcrendszerrel, mintha egykor más célt szolgált volna. 1912-ben ugyanis a bécsi Berthold Fassel cipészmester számára készült, aki Bécs, Prága, Budapest, Karlovy Vary, Innsbruck és Lviv mellett itt is nyitott egy boltot a portékájának.

A belsőépítészet így bécsi szecessziós stílusban készült, és szerencsére szinte teljesen megmaradt az eredeti bútorzat is, de az új Caffè Sacher Trieste belsőépítészeti koncepciója természetesen összhangban van a bécsi Hotel Sacher 1920-as évek stílusát idéző két kávézójának arculatával is. A polcrendszeren és a hozzájuk tartozó létrákon, valamint a tükrös kandallókon túl a két legkarakteresebb dizájnelem a kirakatokban kialakított ülőfülkék és a Josef Hoffmann bécsi építész által 1912-ben tervezett lámpák parafrázisai.

A kávézó megnyitása azonban heves társadalmi és politikai vitát váltott ki, ami aztán országos szinten is hírré vált. A triesztiek ugyanis szóvá tették az árakat (de a közösségi médiában is terjedni kezdtek a blokkok), hogy mi kerül egy csokitortán tejszínhabbal 10 euróba. És ezt csak tetézte a város polgármesterének rendkívül érzéketlennek tartott kommentárja. Roberto Dipiazza lényegében annyit fűzött hozzá ehhez, hogy akinek van pénze rá, az egye, akinek meg nincs, az csak nézze a kirakatból, neki sem futja Ferrarira, hiába szeretne. Egyúttal megnyugtatott mindenkit, hogy bár az olasz franchise tulajdonos a barátja, még ő sem kap ingyen Sacher-tortát itt.

Az ellenzéki politikusok kihasználták a felháborodást, így arrogánsnak és elitistának nevezték a városvezetőt, aki szerintük megsértette azokat a hétköznapi polgárokat, akik a megélhetési válság közepette nem tudnak kifizetni 10 eurót egy szelet süteményért. A botrány és a hatalmas médiavisszhang végül óriási ingyen reklámnak bizonyult. A nyitás hétvégéjén annyian rohamozták meg a cukrászdát, hogy az kénytelen volt ideiglenesen bezárni, mert a Bécsből leszállított tortakészletek teljesen elfogytak.

Újfajta vegyészet

Tavaly ősszel megnyílt Kolozsvár, és talán egész Erdély és Románia legdizájnosabb kávézója, a Laboratorium. A névválasztás nem véletlen, egykor ugyanis az üzletben valóban volt egy labor, méghozzá az egyik leghíresebb magyar gyógyszerészé. A nagybányai születésű Széki Miklós patikusi tanulmányait Budapesten folytatta, ahol 1866-ban szerzett oklevelet. Ezután európai tanulmányútra ment, de abban biztos volt, hogy Kolozsvárott szeretne saját patikát nyitni. 1874-ben meg is nyílt a Széki Gyógyszertár, 1884-ben pedig üzleti tevékenységének diverzifikálására törekedve társult egy másik gyógyszerésszel, és alapítottak egy igencsak profitábilisnek bizonyuló konyakgyárat is.

Széki elég befolyásossá vált a városban (évekig a kolozsvári Gyógyszerész Testület elnöke volt, egy ideig pedig a Magyarországi Gyógyszerészek Egyesületének alelnöki tisztségét is betöltötte), így az elsők között értesült a városrendezési projektről, amely paloták építését irányozta elő a Szamos folyón átívelő híd négy sarkánál, és vállalta a ma Széki-palotaként ismert bérház megépíttetését mindössze egy év alatt – építésznek pedig azt a Pecz Samut kérte fel, aki a budapesti Központi Vásárcsarnokot, a Szilágyi Dezső téri református templomot vagy épp a Magyar Országos Levéltárat is tervezte később. 1893-ban Széki a földszinten megnyitotta a Hunyadi Mátyás patikát, amelyet lépcső kötött össze a saját lakásával.

1912-ben bekövetkezett halála után fia vette át a gyógyszertárat, majd 1920-ban eladta azt. A név az idők során folyamatosan változott, volt Kígyó, Apostol, Minerva is, a kommunizmusban pedig Szabadság és egyszerűen csak 17-es számúként futott – bár a kolozsváriak általában Széki-patikának hívták a bezárásáig. A Laboratorium tulajdonosai felújíttatták az enteriőröket és a neogótikus bútorzatot is restauráltatták, és a munka során a boltozat régi falfestményeinek töredékeit is felfedezték.

Szándékosan visszafogottak voltak az új elemek terén, a minimalista dizájn nem akar versenyezni a történelmi atmoszférával – a leglátványosabb hozzátoldásnak talán a hullámos formájú acélpultok tekinthetők. A világ legelismertebb kávétermelőivel dolgoznak együtt főként Kolumbiából, az étlapon pedig számos meleg étel is található, olykor vendégséfek által egészen fine dining fizimiskával elkészítve egy-egy különleges vacsora alkalmával. A fogások latin hangzású neveket viselnek, utalva ezzel is a gyógyszerészetre.

(Borítókép: A Klotild Patisserie a St. Regis Budapest luxushotelben 2026 júliusában. Fotó: St. Regis Budapest)