PolitikaSzerző: origo 2026. 09. 02. 1 percnyi olvasás
Erre mutat több európai ország példája.
A tervezett vagyonadó komoly bevételt jelenthet a költségvetésnek, ugyanakkor jelentős kockázatot is hordozhat. A skandináv példák alapján ugyanis a magasabb adóteher arra ösztönözheti a leggazdagabbakat, hogy vagyonukat vagy akár saját magukat is másik országba helyezzék.
A vagyonadó részletei egyelőre nem ismertek, azt azonban már tudni lehet, hogy
az egymilliárd forintot meghaladó jövedelmeket és vagyonelemeket céloznák meg.
Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Telexnek adott interjúban mérföldkőnek nevezte a készülő intézkedést. Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy a vagyonadó évente 300-600 milliárd forinttal növelheti a költségvetés bevételeit.
A kérdés azonban az, hogy a tervezett adó mennyi pénzt hoz ténylegesen, ha közben a legvagyonosabbak egy része külföldre viszi a vagyonát.
Erre Norvégia példája különösen ékes. Az országban az adóterhek emelése után több tehetős üzletember is külföldre költözött, később pedig egy kormányzati bizottság a vagyonadó jelentős csökkentését javasolta a gazdasági környezet javítása érdekében.
Svédországban szintén ismét napirendre került a vagyonadó kérdése, miközben a vagyonosok egy része már keresi a lehetőségeket vagyona védelmére.
A vagyonadó pontos szabályai egyelőre nem ismertek. Nem tudni azt sem, pontosan milyen vagyonelemeket vennének figyelembe, hogyan számítanák ki az adóalapot, és mekkora lenne az adó mértéke.
A nemzetközi példák alapján azonban nemcsak az számít, hogy az állam mekkora összeget tud beszedni, hanem az is, hogy az új adó milyen hatással lesz a befektetésekre és a vállalkozásokra.
Ha ugyanis a tehetősebb magyarok egy része külföldre helyezi a vagyonát vagy elhagyja az országot, az éppen a várt többletbevételt csökkentheti.
A Tisza-kormány így komoly döntés előtt áll: úgy kell kialakítania a vagyonadót, hogy abból valóban jelentős bevétel származzon, miközben ne ösztönözze a tőke és a vagyon külföldre vándorlását.
Napi