Czipa András, a Tisza országgyűlési képviselője szerint előrelépés történt a miskolci Bulgárföldre tervezett bevásárlóközpont ügyében: a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. környezeti hatástanulmány-vizsgálatot kérelmezett a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalnál, a terveket pedig benyújtották az Országos Építészeti Tervtanácshoz is. A beruházás ezzel az előkészítés láthatóbb szakaszába lépett, építkezés azonban még nem kezdődött.

Czipa azt írta, már a választási kampány idején, a személyes találkozások során jelentős lakossági igénnyel szembesült egy bulgárföldi bevásárlóközpont létrehozására. Állítása szerint elődje korábban ígéretet tett a fejlesztésre, érdemi előrelépés azonban nem történt, ő viszont most felvette a kapcsolatot a Spar Magyarország vezetésével, és közlése szerint azóta folyamatosan egyeztet a vállalattal a projekt megvalósításáról.

A környezeti vizsgálat, illetve az építészeti tervtanácsi eljárás önmagában még nem jelent végleges beruházási döntést vagy építési engedélyt, de szükséges lépések lehetnek ahhoz, hogy a fejlesztés később kivitelezési szakaszba jusson.

A képviselő bejegyzéséből egyelőre nem derül ki, mekkora beruházásról van szó, milyen üzletek kapnának helyet a központban, mekkora lehetne az alapterülete, illetve hány munkahelyet teremtene. Arról sem közölt részleteket, hogy mikor kezdődhetne meg az építkezés és mikorra tervezik az átadást.

Czipa András szerint a Sparral továbbra is folyamatos és konstruktív kapcsolatban marad, és a következő döntésekről, illetve a projekt előrehaladásáról később részletesebb tájékoztatást ad.

Évek óta tart a vita a Spar és a magyar állam között

A mostani miskolci fejlesztési terv azért is érdekes, mert a Spar magyarországi jövője az elmúlt években többször bizonytalannak tűnt. A vállalat és a magyar állam között 2024-ben éleződött ki látványosan a konfliktus, amelynek egyik központi eleme a kiskereskedelmi különadó volt. Az osztrák anyacég vezetése az Európai Bizottsághoz fordult, mert álláspontja szerint a progresszív adó aránytalanul nagy terhet rak a nagy, külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokra.

Hans Reisch, az osztrák Spar vezérigazgatója 2024 tavaszán már a magyarországi működés átszervezéséről beszélt, és a kivonulás lehetősége is megjelent a nyilvánosságban. A Spar Magyarország akkori vezetője, Heiszler Gabriella ugyanakkor később a Világgazdaság kérdésére azt mondta, tudomása szerint a tulajdonos nem készül elhagyni a magyar piacot.

A vita azóta sem zárult le. Az Európai Bizottság 2026 áprilisában az Európai Unió Bírósága elé vitte a magyar kiskereskedelmi különadó ügyét, mert 

A Spar szintén azt állítja, hogy a szabályozás a működési modellje miatt különösen erősen terheli a nagy nemzetközi láncokat, miközben a jellemzően franchise-rendszerben működő hazai hálózatokra másképp hat.

A magyar kormány és a Spar között más ügyekben is voltak éles konfliktusok: korábban az árstopok, később pedig a haszonkulcs-korlátozások miatt is összecsaptak. A vállalat magyarországi kivonulása ugyanakkor mindeddig nem következett be, és a most bejelentett bulgárföldi projekt is azt jelzi, hogy a társaság továbbra is vizsgál új hazai fejlesztéseket.

A miskolci beruházás ezért üzleti szempontból is figyelemre méltó: miközben a Spar és a magyar állam között a kiskereskedelmi adó miatt továbbra is jogvita zajlik, a vállalat új üzleti lehetőséget készít elő Magyarországon. Hogy a bulgárföldi bevásárlóközpont végül milyen formában és mekkora beruházással valósulhat meg, arra azonban Czipa András bejelentése egyelőre nem adott választ.