Ahogy arról beszámoltunk, a miniszter ma este tette közzé, hogy sikerült minden feltételt teljesítenie Magyarországnak augusztus végéig, így összesen mintegy 10 milliárd euró uniós forrás szabadulhatott fel.

A tárcavezető ismertette, hogy a magyar helyreállítási és ellenálló-képességi terv egyik kulcsfeltétele az MFB vállalatirányítási reformjának végrehajtása volt. Ennek érdekében módosították az MFB-ről szóló törvényt, új garanciális szabályokat vezettek be a bank irányításában, és megújították a hitelintézet irányító testületeit is. A vállalások augusztus végi teljesítésével

az MFB 645 milliárd forintos tőkeemelésben részesült, ami jelentősen megerősíti a pénzintézet tőkehelyzetét, és lehetővé teszi a stratégiai jelentőségű beruházások hosszú távú finanszírozását.

A forrásokból 125 milliárd forintot a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztésére különítenek el. További piaci források és magántőke bevonásával a kormány akár 360 milliárd forintnyi finanszírozást tervez mozgósítani ezen a területen, amivel mintegy 10 ezer hazai cég juthat hitel- és garanciaeszközökhöz. A cél az, hogy a pénzügyi forrásokon túl a vállalkozások a külpiacra lépéshez szükséges speciális szaktudást is megkapják.

A hazai tőkepiac élénkítésére is új struktúrát vezetnek be, mivel ezen a területen jelentős a lemaradás. Az MFB úgynevezett "alapok alapja" (fund of funds) konstrukcióban, magán-alapkezelők bevonásával működik majd együtt a meglévő vagy újonnan létrehozott tőkealapokkal. Ez a rendszer az induló, korai fázisú, gyors növekedés előtt álló, valamint a nemzetközi piacra lépő vállalkozások tőkéhez jutását segíti. A magántőke bevonásával ezen a területen akár 160 milliárd forintos finanszírozási volumen is megvalósulhat.

A tőkeemelésből ezekre a célokra fordított 400 milliárd forint a magánfinanszírozás bevonásával akár háromszor ekkora összeget, vagyis 1200 milliárd forintot is megmozgathat a magyar gazdaságban

– mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy a cél minden egyes uniós euró mellé további magánforrásokat rendelni a gazdasági teljesítmény maximalizálása érdekében.

A harmadik nagy terület a lakhatás, amelyre megközelítőleg 200 milliárd forintos keretet biztosítanak. Ebből a forrásból főként a nagyvárosokban épülhetnek megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek, amelyek az alacsony jövedelmű családoknak és a diákoknak nyújtanak segítséget. Az új ingatlanok építését és a meglévők átalakítását hitelekkel, garanciákkal, tőke- és hibrid eszközökkel, valamint magánfejlesztői és PPP-konstrukciókkal ösztönzik. A multiplikátor-hatásnak köszönhetően a 200 milliárd forintos MFB-keretből összesen 400–500 milliárd forintnyi teljes finanszírozás generálható, ami mintegy 10 ezer új, megfizethető lakóegységet eredményezhet.

A tőkeemelés fennmaradó részét, közel 700 millió eurót (mintegy 245 milliárd forintot) az Európai Beruházási Bank (EIB) és az MFB együttműködésében használják fel.

Ez az összeg a többi programhoz képest szélesebb körben fektethető be, ráadásul az EIB részvétele tovább növeli a finanszírozás hatékonyságát.

A siker az lesz, ha minden megszerzett forrásból a lehető legtöbb magyar beruházás, fejlődő vállalkozás, új otthon és gazdasági teljesítmény születik

– hangsúlyozta Kapitány István, kiemelve, hogy a korábban elveszettnek hitt források megszerzése után most a gyors és hatékony végrehajtásra kell koncentrálni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.