Orbán Anita külügyminiszter véleménycikket írt a Washington Examiner című amerikai lapnak, amelyben a Magyar Péter vezette kormány első száz napjának mérlegét vonja meg, és amellett érvel, hogy a korrupciónak közvetlen gazdasági ára van. Az írás szerint a jogállamiság helyreállítása nem elvont alkotmányjogi kérdés, hanem olyan lépés, amelynek azonnali és kézzelfogható gazdasági haszna van.

Költségvetési fordulat három hónap alatt

A miniszter felidézi, hogy április 12-én a magyar választók véget vetettek Orbán Viktor tizenhat éves kormányzásának, elutasítva a széles körű korrupciót, a demokrácia leépülését és az ország nyugati szövetségeseitől való eltávolodását.

Az ezt követő három hónapban ezzel szemben 991,9 milliárd forintos – nagyjából 3,16 milliárd dollárnak megfelelő – többlet keletkezett. A fordulat a cikk szerint megszorítások és nagyobb szerkezeti átalakítások nélkül jött létre: a közkiadások szigorúbb kontrolljával, a túlárazott állami szerződések megszüntetésével, valamint korrupcióellenes és a politikai indíttatású kifizetéseket visszafogó intézkedésekkel.

„State capture” és az egyajánlatos közbeszerzések

Orbán Anita az előző kormányzat működését az állam kisajátításaként (state capture) írja le, amelyben az intézmények, a közpénzek és a politikai hatalom egymást erősítve szolgálták a kormányzó elit meggazdagodását. Mint fogalmaz, a rendszer nem egyik napról a másikra épült ki, és „a demokrácia nem egy csapásra halt meg” – hanem fokozatosan erodálódott.

A legfőbb példaként a közbeszerzéseket említi. Miközben az egyajánlatos szerződések aránya összességében a szerződések mintegy egyharmadát tette ki, a politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek által verseny nélkül elnyert szerződések összértéke 2025-re rekordszintű, 71 százalékos arányt ért el. A jelenség a nagy értékű infrastrukturális ágazatokban volt a legszembetűnőbb: 

– írta. E szerződések közül sok a cikk szerint rendkívül túlárazott volt.

Új alkotmány

A külügyminiszter írásában azt is jelzi, hogy a magyar demokráciát új alkotmány erősítheti meg, amelyet inkluzív folyamat keretében fogadnának el, és amelyet végül országos népszavazáson hagynának jóvá a magyar állampolgárok. A cél olyan szabályok megalkotása, amelyek megakadályozzák, hogy a jövőben bármely többség visszaélhessen a hatalmával.

A folyamat sikerének mércéje Orbán Anita szerint az lesz, hogy valóban független intézmények, átlátható szabályok, valamint hatékony fékek és ellensúlyok jönnek-e létre. Ezek az alapok teremtik meg a feltételeket a szilárd gazdasági növekedéshez, és biztosítanak egyenlő versenyfeltételeket a külföldi és a magyar befektetőknek egyaránt.

(Borítókép: Orbán Anita 2026. május 11-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)