Állami tulajdonba került a Libri, miután a Mathias Corvinus Collegium (MCC) mögött álló alapítvány megszűnésével annak jelentős vagyona visszaszállt az államra. A Libri sorsa így egyike lett azoknak a nagy értékű érdekeltségeknek, amelyekről most az államnak kell döntenie – olvasható a HVG cikkében.

A független könyvkiadók közben nemcsak aggódnak a Libri állami tulajdonba kerülése miatt, hanem konkrét elképzelésük is van arról, mi történhetne a cégcsoporttal. A Móra Kiadó tulajdonosa, Janikovszky János szerint ők maguk is beszállnának a Libri tulajdonlásába, és úgy tudják, más kiadókban is felmerült ugyanez a gondolat.

A szakmában tehát egy olyan megoldást látnának szívesen, amelyben a Libri nem egyetlen állami vagy magánszereplő kezében összpontosulna, hanem több hazai könyvkiadó közösen vállalna szerepet benne. A kérdés most az, hogy az állam egyáltalán nyitott lesz-e egy ilyen konstrukcióra.

Janikovszky János úgy fogalmazott:

Az állam türelmesebb és körültekintőbb is lehet, és ha valakinek fontos a kultúra, márpedig most önálló kultuszminisztérium is működik, akkor fontosnak kell lennie a könyvkiadás és a szakmai szereplők jóllétének is.

A Libri iránt közben a magánszektor érdeklődése is megjelent. A HVG szerint a Central Médiacsoport tulajdonosát, Varga Zoltánt is foglalkoztatja a lehetőség, ami azért sem teljesen váratlan, mert korábban a Nemzeti Sport megszerzésének terve is felmerült a neve mellett. A Central akkor nem cáfolta, de nem is erősítette meg az értesüléseket.

A Libri mai gigantikus mérete hosszú évek felvásárlásainak eredménye. A csoporthoz került több másik kiadó is, többek között a Helikon, a Park, a Kolibri és a Jelenkor, emellett részesedést szereztek a Scolar és a Jaffa kiadókban is. A Libri így nem pusztán könyvesbolthálózat, hanem komoly kiadói portfólióval rendelkező médiapiaci szereplő lett – éppen ezért most az sem mellékes kérdés, hogy az állam mit kezd ezzel a hatalmas kulturális és üzleti érdekeltséggel.