Tarjányi rögtön a magyar ügyekkel kezdte a beszélgetést, szerinte félrevezető a megközelítés, hogy a titkosszolgálatok egy az egyben Ruff Bálint irányítása alá kerülnének. A változás lényege inkább az, hogy a napi operatív tevékenység és a stratégiai koordináció különválik. A szakértő szerint ennek szakmailag van logikája, hiszen egy nemzetbiztonsági rendszerben szükség van olyan szervezetre, amely a különböző szolgálatoktól érkező információkat összefésüli, és azokból stratégiai következtetéseket von le.

Tarjányi példaként Németországot említette, ahol az elmúlt időszakban több szabotázsakció és orosz hátterűnek vélt művelet miatt is felértékelődött a különböző szolgálatok közötti együttműködés. Szerinte az egymástól elszigetelten kezelt ügyekből nem lehet időben felismerni a nagyobb összefüggéseket.

A Vagyonvisszaszerzési Hivatalnál az idő lehet a legnagyobb probléma

A beszélgetés másik fontos témája az új Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal volt. Tarjányi szerint önmagában indokolható egy olyan szervezet létrehozása, amely a kiemelt, nagy értékű gazdasági ügyekre koncentrál, és nem a rendőrség vagy az ügyészség napi munkáját próbálja megismételni. A problémát inkább az indulás tempójában látja. Egy 150–200 fős új szervezetnél időbe telik az emberek kiválasztása, az egységes munkamódszerek kialakítása és a megfelelő technikai háttér megteremtése.

„Az idő a legfontosabb tényező” – hangsúlyozta Tarjányi, aki szerint egy nagy gazdasági ügy felderítése nem néhány hónapos folyamat. Egy több országon, vállalkozások százain vagy ezrein átívelő pénzmozgás feltárása, az érintettek azonosítása és a bizonyítékok összegyűjtése hosszú munkát jelent.

Szerinte ezért nem feltétlenül az a probléma, hogy egy jogállami eljárás akár évekig tart, hanem az, ha az új hivatal felállítása közben értékes idő megy el. Ráadásul az ellenérdekelt szereplők már most látják, hogyan és milyen ütemben épül fel a szervezet.

Ukrajnának a pénz és a légvédelem is szűk keresztmetszet lehet

A háborúról szólva Tarjányi pontosította a 90 milliárd eurós nyugati támogatással kapcsolatos híreket. Mint mondta, Ukrajna nem hívta még le a teljes összeget, a források ütemezetten érkeznek. Már most látható azonban, ha a háború folytatódik, újabb pénzügyi segítségre lehet szükség.

Közben Kijev egyre intenzívebben támadja az orosz olaj- és finomítói infrastruktúrát, ami komoly nyomást helyezhet az orosz gazdaságra. Tarjányi szerint ezt azonban nem szabad önmagában ukrán győzelemként értékelni: Oroszország továbbra is képes lassú előrenyomulásra a fronton, miközben az észak-koreai katonai együttműködés is erősíti Moszkva lehetőségeit.

A szakértő szerint különösen fontos kérdés Ukrajna légvédelmi képessége. Ha a légvédelmi rakéták utánpótlása akadozik, az egyre nagyobb kockázatot jelenthet az ukrán városokra és kritikus infrastruktúrára nézve.

Döntő fordulat közelében van az orosz–ukrán háború.

Tarjányi kifejtette, hogy a következő időszakban ezért már nem egyszerűen az lesz a kérdés, ki szerez meg egy újabb falut a fronton. Sokkal fontosabbá válhat, hogy ki tudja tovább finanszírozni a háborút, fenntartani a fegyver- és rakéta-utánpótlást, illetve működőképesen tartani a saját gazdasági és energetikai infrastruktúráját.