KultúraSzerző: origo 2026. 09. 02. 2 percnyi olvasás
A romantikus fantasyvígjáték októbertől a mozikban.
A Még egy kívánság főhőse Takács Juli, egy húszas évei végén járó zenei menedzser, aki munkájában és magánéletében is beleragadt a megszokásokba. Élete akkor fordul fel, amikor hozzá kerül egy különös kívánságfüzet, amelynek segítségével bármit – vagy bárkit – eltüntethet a világból. Egy szakmai baklövés után Julinak egy ismeretlen zenekart kell felfuttatnia, ehhez pedig egyre gyakrabban veszi igénybe a füzet erejét. A megoldás eleinte egyszerűnek tűnik, a kívánságok azonban idővel mind súlyosabb következményekkel járnak.
A film romantikus fantasyvígjáték, de az alkotók kezdettől fontosnak tartották, hogy a könnyed felszín mögött komolyabb kérdések is megjelenjenek, mint a felelősségvállalás, az önismeret és a felnőtté válás. A projekt 2023 körül kezdett formálódni. Dobó Kata és Kovács M. András több filmes elképzeléssel kereste meg Helmeczy Dorottyát, aki producerként azt javasolta, hogy induljanak el egy klasszikus „mi lenne, ha?” típusú alaphelyzetből. Ebből nőtt ki fokozatosan a kívánságfüzet ötlete, a forgatókönyv azonban hosszú fejlesztési folyamaton ment keresztül. A film egyik legnagyobb dramaturgiai kihívását éppen a füzet jelentette. Ha ugyanis a főhős bármit eltüntethet, szinte végtelen számú történetvezetési lehetőség nyílik meg. Az alkotóknak ezért pontosan meg kellett határozniuk, hogyan működjön a füzet, és milyen következményekkel járjanak Juli kívánságai. Helmeczy Dorottya nagyon örült a közönség reakciójának.
Nagyon jó volt, hogy nevettek minden egyes poénon
- mondta el a vezető producer.
A Még egy kívánság alaphelyzete elsőre játékos: ki ne gondolkodna el azon, mit tüntetne el az életéből, ha megtehetné? Az alkotók számára azonban éppen az volt érdekes, hogy ebből a könnyen érthető fantáziából hogyan lehet egy felnövéstörténetet kibontani. Dobó Kata szerint a humor és a komolyabb tartalom egyáltalán nem zárja ki egymást.
A humor segíthet közelebb vinni a nézőkhöz olyan kérdéseket, amelyekről közvetlenül talán nehezebb lenne beszélni. A film központi kérdése így végső soron nem az, mit lenne jó eltüntetni, hanem az, meddig lehet a saját problémáinkat, döntéseinket és felelősségünket másokra hárítani. Juli története arról is szól, hogy eljön az a pont, amikor már nem lehet egyszerűen kitörölni mindazt, ami kényelmetlen.
A film rendezésén Dobó Kata vezető rendezőként Szilágyi Fanni társrendezővel dolgozott. A felállás azért alakult így, mert Dobó Katának 2025-ben más művészeti elfoglaltságai is voltak. Dobó Kata szerint Szilágyi Fanni csatlakozása kifejezetten jót tett a filmnek. Társrendezője másfajta filmes érzékenységet hozott a projektbe, és már az előkészítés során sokat tett hozzá a történet vizuális és dramaturgiai világához.
A rendező kiemelte: kettejük között nem alakultak ki alkotói presztízsharcok, mindketten ugyanazt a történetet akarták a lehető legjobban elmesélni.
Dobó Kata úgy látja, színészi múltja rendezőként is meghatározza a munkáját, és segíti abban, hogy empatikusan közelítsen a szereplőkhöz. A film elkészülte után ugyanakkor eljön az a pillanat, amikor egy rendezőnek el kell engednie a történetet. A veszprémi vetítésen már nem az volt a kérdés, min lehetne még változtatni, hanem az, hogyan fogadja a filmet a közönség.
A veszprémi vetítésen a sötétben ugyan nem látta a nézőket, de hallotta a reakcióikat, és azt érezte, a film úgy működik, ahogyan azt az alkotók remélték.
Kovács M. András forgatókönyvíró szerint a történet hosszas közös ötletelésből született. Dobó Katával és a feleségével együtt gondolkodtak azon, milyen filmet szeretnének készíteni, ebből nőtt ki fokozatosan a kívánságfüzet ötlete. A forgatókönyvíró számára már a kezdetektől egy női főhős jelent meg. Mint mondta, ez nem azért alakult így, mert a produkció több meghatározó alkotója is nő, hanem egyszerűen úgy érezte, ezen a karakteren keresztül lehet a történetet a legjobban elmesélni. A női nézőpont ugyanakkor hangsúlyosan jelen van a filmben. Helmeczy Dorottya a vezető producer, Dobó Kata a vezető rendező, Szilágyi Fanni a társrendező, a történet középpontjában pedig egy fiatal nő önállósodása és felnőtté válása áll.
Kovács M. András szerint fontos volt, hogy a film befejezése ne didaktikus legyen, hanem felemelő és felszabadító.
Napi