Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása jelentős mértékben átrajzolja az Alkotmánybíróság személyi összetételét, választási szabályait és jogköreit. Érdekesmód a jogásztársadalom tiszás szimpatizánsai megszólalásaikban szinte kizárólag a testület személyi kérdéseire, nevezetesen az alkotmánybírák azonnali eltávolítására koncentráltak, és kevésbé fárasztották magukat olyan kérdések megválaszolásával, mint az egypárti alkotmánybíró-jelölés megreformálásával, a megnyírbált jogkörök visszaállításával, vagy éppen az Alkotmánybírósághoz fordulás elitszerű szabályainak felülvizsgálatával. Ne feledjük, 1990-től 2011-ig még bárki az alkotmánybírákhoz fordulhatott utólagos nomakontrollért (actio popularis), de másfél évtizede ez a lehetőség már csak a közjogi méltóságoknak és az országgyűlési képviselők negyedének a privilégiuma.

Mit vizsgálhatnak az alkotmánybírák?

A bosszúhadjárat mélypontja az a színtisztán politikai célzattal íródott, egyetlen jogászszakmai érvet sem felhozó nyílt levél volt, amelynek aláírói „alapos megfontolás után” arra a nehéz döntésre jutottak, hogy támogatják a NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőinek leváltását. Miközben az aláírók az autokrácia kiépítéséről és fenntartásáról értekeztek, zokszó és minden kritika nélkül hivatkoztak a NER „alapszabályára”, az Alaptörvényre, amelyet – mint írták – az Országgyűlés kétharmados többséggel módosíthat, és „más intézmény nem bírálhatja felül tartalmi szempontból a módosítást”.

Emlékeztetőül: 2012 decemberében az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek jelentős részét, mert azok nem átmeneti, hanem állandó szabályokat tartalmaztak, és ezért formailag érvénytelennek minősültek. Az alkotmánybírák kifejezetten hangsúlyozták, hogy nem a tartalmukat, hanem csak az elfogadás módját vizsgálták. Mindezek ellenére ezt követően fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény negyedik módosítását, amely nemcsak az Alaptörvénybe emelt több, a testület által korábban kifogásolt rendelkezést, hanem egyúttal kimondta, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és annak módosításait kizárólag az elfogadási eljárás szempontjából vizsgálhatja, tartalmi alkotmányossági felülvizsgálatot nem végezhet.

Mindenképpen az Alaptörvény-módosítás pozitívuma, hogy visszakapták az alkotmánybírák a költségvetési és adótörvények teljeskörű alkotmányossági felülvizsgátát. Ha összefüggéseikben nézzük a változtatásokat, akkor megállapítható, hogy ez az intézkedés bőven ellensúlyozza például a Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetését is.

„Jelenlegi kormánytöbbség jóakaratából”

Tanulságos az is, hogy bizonyos szabályozási anomáliák szinte szóba sem kerültek az eddigi két tiszás Alaptörvény-módosítás során. Például Hack Péter jogászprofesszor többször is kritizálta az alkotmánybíró-jelölés szisztémáját. Szerinte 2010-ig megvolt a konszenzuskényszer, akkor azonban a kormánypárti többség úgy változtatta meg a választási szabályokat, hogy a jelölés mandátumarányos bizottságban történik, tehát nincs szükség konszenzusra.

Az azóta megválasztott alkotmánybírók a jelenlegi kormánytöbbség jóakaratából lettek a testület tagjai, ennek rossz üzenete van. Ráadásul ez azt valószínűsíti, ha az ellenzéknek valamikor kétharmados parlamenti többsége lesz, akkor valamit kezdenie kell az Alkotmánybírósággal. Magyarországon nincs komoly jogász, aki azt mondaná, hogy a mai testület leképezi a társadalom ideológiai sokszínűségét. Gyakorlatilag csak konzervatív alkotmánybírók vannak, miközben a választóknak körülbelül a fele nem konzervatív

– állította az Indexnek adott tavaly májusi interjújában az ELTE jogi karának egyetemi tanára. Hozzátesszük: ma sincs biztosíték arra, hogy a következő hónapokban az új tagok ne csak „a jelenlegi kormánytöbbség jóakaratából” kerüljenek be a testületbe.

Két éven belül tíz új bíró jöhet

Pedig a következő hónapokban nem kevesebb, mint hat új alkotmánybírót kell majd választani. Az Alaptörvény módosításával tudniillik szeptember 1-jén megszűnik a 70. évüket betöltött alkotmánybírók mandátuma. A 2013-ban kivezetett szabály – a mostani bírák megválasztására visszamenőleges hatályú reaktiválásával – négy bírót érint: Polt Péter elnököt, korábbi legfőbb ügyészt, Haszonicsné Ádám Máriát, a köztársasági elnöki hivatal egykori vezetőjét, Juhász Miklóst, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnökét és Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság 2000-es évekbeli elnökét. Az eredeti tervezethez képest a nyugdíjszabályt kiterjesztették azokra az alkotmánybírókra is, akik 12 éves mandátumuk lejárta előtt töltik be a 70. életévüket. Ez a szigorítás azonban csak egy bírót érint: Márki Zoltánnak 2033 helyett 2030-ban kell majd távoznia a Donáti utcából.

Ahogy megírtuk, az alkotmánybírósági törvény eddig inaktív szabálya miatt vasárnaptól nem tagja a testületnek Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter sem, aki 23 évig parlamenti képviselő is volt. A 2011-es törvény 15.§ (2) bekezdésének d) pontja ugyanis kimondja: „Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik (...), ha az Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselők választásán már nem választható.” Vesztét az Alaptörvény-módosítás 2. cikkének egy eddig nem kalkulált, mondhatni, másodlagos jogi hatása okozza. Ez a rendelkezés többek között kimondja, hogy „Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak.”

A jelenlegi szabályok szerint kitöltheti mandátumát Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Szabó Marcel (egyaránt 2028. december 1-ig), Handó Tünde (2032. január 1-ig), Patyi András és Varga Réka (mindketten 2035. szeptember 2-ig), valamint Kozma Ákos (2037. szeptember 26-ig).

Vagyis bő két év múlva újabb négy alkotmánybíró helyére jöhetnek újak, és a 15 fős testületben 2028 végére kétharmados többséggel már tíz, a Tisza Párt által is támogatott bíró ítélkezhet.

Ki lesz Polt Péter utódja?

Az Alkotmánybíróság új tagjait már 12 helyett 9 évre választják, és a 2012 előtti szabályozással ellentétben nem választhatók újra. Visszakapta a testület az elnökválasztási jogát is: az elnököt ismét a tagok választhatják meg az Országgyűlés helyett.

Ami az átmenetet illeti, az Alkotmánybíróság a Népszava érdeklődésére azt válaszolta, hogy a leköszönő elnök, Polt Péter távozása utáni átmenetet és a működőképességet elnökhelyettes választásával vagy a korelnök útján garantálják.

Hogy ki lesz az új elnök, arról várhatóan szeptemberben, az öt új alkotmánybíró megválasztása után dönt majd a testület – alighanem titkos szavazással. Korábban a bíróság sohasem hozta nyilvánosságra az elnökválasztás számszerű eredményét. Meglátjuk, folytatják-e a hagyományokat.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)