„A sajtóban terjesztett álhírekkel szemben a paksi fenékküszöb a tervezett módon ellátja a funkcióját, és emeli a vízszintet” – reagált a sajtóban megjelent hírekre Magyar Péter miniszterelnök. Például az Átlátszó arról írt, a fenékküszöböt kikezdte a felgyorsult sodrás, és a Duna medrének kimélyülése miatt kérdésessé vált a műtárgy teljes kiépítése. A kormányfő közösségi oldalán hangsúlyozta, a Duna medrének természetes mélyülése miatt a szakemberek feltöltik az érintett részeket.

Az energiaválság kapcsán gyakran lehet találkozni a sajtóban a fenékküszöb kifejezéssel. De mit is takar ez pontosan? A fenékküszöb egy, a folyó medrébe, keresztirányban épített alacsony műtárgy, amelyet úgy lehet elképzelni, mint a folyó aljába épített alacsony „lépcsőt”: amikor a víz eléri a küszöböt, annak visszatartó hatása miatt a fölötte lévő, úgynevezett felvízi oldalon magasabb vízszint alakul ki. A víz közben továbbra is átfolyik a műtárgyon, vagyis a fenékküszöb nem zárja el teljesen a folyót. Tehát a Duna alacsony vízállása esetén a műtárgy megemelné a Paksnál rendelkezésre álló vízszintet, ez pedig rövid távon segíthet biztosítani a paksi atomerőmű számára szükséges hűtővizet. A Tisza-kormánynak a Dunát érintő válságkezelésében a fenékküszöb kiemelt szerepet játszik, ezért foglalkozik vele kiemelten a sajtó.