GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 02. 3 percnyi olvasás
Nem csak az esemény érdekes, hanem az is, ahogy történt: a CATL azt nem úszta meg, amit Magyar Péter igen.
Hathónapos mélypontra zuhant a CATL akkugyártó óriás részvénye kedden a hongkongi tőzsdén, mert egy biztonsági incidens miatt felfüggesztették magyarországi, debreceni gyárának működését – jelentette a Bloomberg. A történet nem csak azért érdekes, mert nem mindennapi dolog, hogy egy magyar kormányhivatal döntése kifektesse egy világvezető cég részvényét és lenyomja egy nagy tőzsde indexét. Rámutat valamire a világmédia- és piac működésével kapcsolatban, amire aligha gondoltunk.

A CATL az elektromos autók akkuinak messze a legnagyobb gyártója a világon. A debreceni hír hatására nem kevesebb, mint 4,8 százalékot estek a tavaly a hongkongi tőzsdére bevezetett részvényei, hogy aztán 4,65 százalékos mínuszban zárjanak.
Nem az övék volt az egyetlen rosszul teljesítő részvény a börzén, de a Hang Seng index 0,07 százalékos gyengülésének majdnem felét a CATL zakója okozta. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal ugyan nem tudta egymaga a mínuszba nyomni a világ egyik legnagyobb tőzsdéjét, de hajszálnyira járt ettől a figyelemreméltó teljesítménytől.
Aki azonban figyeli a híreket – Debrecenben legalábbis biztosan nagy port vert fel a döntés, és az országos sajtót is átjárta –, annak szöget üthet a fejébe egy apró, ámde fontos részlet.
A hír ugyanis, ami részvényeladásra ösztökélte a befektetőket Hongkongban, enyhén szólva – szakállas.
A Világgazdaság, és mások is, augusztus 26-án, azaz egy hete jelentette a következőt:
Hivatalos: baj van Magyarország legnagyobb akkugyárával, azonnal léptek a kínaiak – a kormányhivatal közleményben magyarázta el, mi történik
Fokozott nikkelterhelést azonosítottak kilenc munkavállalónál a debreceni CATL-nél, a hatóság pedig súlyos munkavédelmi hiányosságokat állapított meg. A gyár egyik használatbavételi engedélyét közben megadták, egy másik kérelmet azonban elutasítottak. A CATL maga jelezte a dolgozókkal kapcsolatos problémát.
A kormányhivatal ezért megtiltotta a munkavégzést a cellagyártó épület három részében: a katód- és anódfóliák lézervágó területén, az anód- és katódfóliák tekercselő üzemében, valamint a cellaszárító üzemben.
No dehát akkor miért most esett a CATL részvénye? A hongkongi tőzsdére talán levélben érkeznek a hírek?
Természetesen nem. Megfejtettük, mi történt, és a válasz kicsit zavarbaejtő, nagyon elgondolkodtató. A tanulság pedig előrevetve az, hogy ha a technológia lehetővé teszi is a könnyed azonnali kommunikációt a világ túlfelével, hatalmasak az információs rések.
Másképpen fogalmazva: egy tőzsdén is, ha hatalmas, egy mégoly hatalmas csúcstech céggel kapcsolatban is csak olyan hírekre tudnak kereskedni, amelyek megérkeznek. Ami nem, az olyan, mintha nem lenne.
Adott esetben, a CATL debreceni malőrjével tele volt a magyar sajtó. A nemzetközi azonban nem.
A fent idézett nemzetközi hírügynökség, a Bloomberg a hatalmas árfolyamesés okát kutatva bukkant rá az azt kiváltó hírre, erre itt. Aki nem kattint rá, annak elmondjuk: a kínai Caixin Global híre a debreceni esetről szeptember 2-ai, azaz mai keltezésű. Hozzájuk ma jutott el az egyhetes hír, ami így a brókerek elé került, és a részvényárfolyammal történt, ami történt.
Egy egyhetes hír hatására. Igaz, újabb fejleményről a debreceni gyárat illetően nem érkezett híradás azóta sem.
Furcsának furcsa a történet, de nem egyedi. Egy másik magyar esetre emlékeztetnénk a közelmúltból, ami egyben "Magyar-eset".
Amiről nincs hír, az nem létezik – ez az effektus működött akkor is, amikor júliusban Magyar Péter kormányfő a parlamentben azt találta mondani, hogy államcsőd közelében volt Magyarország, amikor átvette a kormányrudat.
Egy ilyen bejelentésre a nemzetközi piacokon be kellene indulniuk a gőzhengereknek, a befektetők eladják a forintot, a magyar állampapírt, stb. – hiszen erről a rémületes dologról, az államcsőd közelségéről eddig nem tudtunk, csodát tenni meg ennyi idő alatt nem lehet.
Nem volt azonban se ijedelem, se gőzhenger. Egyszerűen azért, mert a hír a nemzetközi térben: nem létezett. Azon oknál fogva, hogy bár a magyar sajtó beszámolt róla, a nemzetközi nem: egyszerűen nem vették komolyan. És később sem érkezett a Caixin Global, vagy a megfelelője.
Ez tehát a két történet: így úszta meg Magyar Péter, amit a CATL nem. A YouTube-on a debreceni eseményről is csak magyar nyelvű beszámolót találtunk, de a hongkongi brókerek nem a YouTube-ról tájékozódnak, és nem is a magyar sajtóból.