Az EU Tanácsának bővítési munkacsoportja, a COELA szeptember 1-jén tartotta első ülését a nyári szünet után. A brüsszeli egyeztetésen Magyarország nem járult hozzá az Ukrajna uniós csatlakozásához szükséges második és harmadik tárgyalási fejezet átvilágítási eredményeinek elfogadásához.

Ez azért jelent akadályt, mert a csatlakozási tárgyalások egyes szakaszainak továbblépéséhez valamennyi, vagyis mind a 27 tagállam támogatására szükség van.

A magyar kormány álláspontja szerint addig nem támogatja a következő csatlakozási szakasz megnyitását, amíg Kijev nem tesz eleget a nemzeti kisebbségi jogokkal kapcsolatos kétoldalú vállalásainak.

A mostani döntés már a harmadik alkalom, hogy Magyarország blokkolta az ukrán csatlakozási folyamat előrehaladását.

A Tisza-kormány a magyar kisebbség jogait kéri számon

Magyarország korábban a második és a hatodik tárgyalási klaszter kivételével több további fejezet technikai előkészítését is blokkolta, a hatodik klaszter esetében azonban később feloldotta az akadályt. Ez a kül- és biztonságpolitikával, a kereskedelempolitikával, valamint a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokkal foglalkozik.

A kérdés hátterében évek óta jelentős szerepet játszik az ukrajnai magyar közösség helyzete. A korábbi magyar kormány az Európai Unió bővítésével kapcsolatos fenntartásai mellett rendszeresen felhívta a figyelmet a kárpátaljai magyarok oktatási, nyelvi és kulturális jogaira.

Magyarország ennek ellenére továbbra sem támogatja a fennmaradó csatlakozási fejezetek megnyitását.

Magyar Péter június végén azt mondta, hogy összesen hat klaszter van, és szerinte nem lenne helyes mindegyiket egyszerre megnyitni. A magyar miniszterelnök azzal érvelt, hogy az első fejezet megnyitása óta még nagyon kevés idő telt el, és az sem lenne megfelelő üzenet a nyugat-balkáni országok számára, amelyek már évek óta dolgoznak uniós csatlakozásukon.