A lakáshitelpiac már augusztus végére túlszárnyalhatta a tavalyi egész éves teljesítményt, az idei új kihelyezések pedig elérhetik a 3050 milliárd forintot. Az Otthon Start dominálja a piacot, és ha a program jövő évi szigorítását még idén bejelentik, az év végi előrehozott igénylések további 100-200 milliárd forinttal dobhatják meg a hitelvolument - írta a Bankmonitor.

Rekordközeli évet zárhat a lakáshitelpiac 2026-ban: a Bankmonitor becslése szerint az év első nyolc hónapjában mintegy 2100 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződés születhetett. Ez közel kétszerese a tavalyi év azonos időszakában mért volumennek, és már augusztus végére meghaladhatta a teljes 2025-ös, 1967 milliárd forintos kihelyezést.

A jelenlegi folyamatok alapján az éves lakáshitel-volumen elérheti a 3050 milliárd forintot. Ez 55 százalékos növekedést jelentene egyetlen év alatt, miközben a lakáspiacon korántsem tapasztalható hasonló élénkülés.

Az Otthon Start uralja a piacot

A lakáshitelpiac idei szárnyalásának egyértelmű motorja az Otthon Start. A Bankmonitor számítása szerint az első nyolc hónap mintegy 2100 milliárd forintos hitelvolumenéből 1470 milliárd forint kapcsolódhatott a programhoz. További 200 milliárd forintot tehettek ki az egyéb támogatott konstrukciók, például a CSOK Plusz, míg a tisztán piaci kamatozású lakáshitelek összege körülbelül 430 milliárd forint lehetett.

Ez azt jelenti, hogy a támogatott konstrukciók együttesen a teljes kihelyezés mintegy 80 százalékát adhatták, az Otthon Start önmagában pedig körülbelül 70 százalékos részesedést érhetett el.

A piac azonban még ennél is magasabbra kerülhet. Ha a program feltételei változatlanok maradnak, a Bankmonitor 3050 milliárd forintos éves volument vár. 

Aki attól tart, hogy januártól már nem vagy csak nehezebben veheti igénybe a támogatott konstrukciót, előrehozhatja a lakásvásárlást és a hitelfelvételt. A Bankmonitor szerint ez további 100-200 milliárd forinttal növelhetné az idei kihelyezést, így a piac akár 3150-3250 milliárd forintig is eljuthatna.

A hitelezés felfutása különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy közben csökkenhet a lakásvásárlások száma. A Bankmonitor mintegy 122 ezer lakástranzakcióval számol 2026-ban, ami 17 százalékos visszaesés lenne a tavalyi 147 ezerhez képest. Az első félévben még 9 százalék körül alakult a csökkenés, az év második felében azonban 24 százalékra gyorsulhat.

A magyarázat részben az, hogy egyre több vásárló finanszírozza hitelből az ingatlanvásárlást, ráadásul nagyobb összegű kölcsönt vesz fel. Az átlagos hitelösszeg egy év alatt 19,7 millióról közel 28 millió forintra emelkedett. Az MNB adatai szerint 2026 első negyedévében már a lakásvásárlások több mint 60 százalékához kapcsolódott hitelfelvétel, szemben az Otthon Start előtti, nagyjából 36 százalékos aránnyal.

Az MNB lakásárindexe szerint 2026 második negyedévében még 12,3 százalékos éves drágulás volt országosan, negyedéves alapon azonban már 1,1 százalékkal csökkentek az árak. Ez egyelőre inkább korrekciót és normalizálódást jelent, mint összeomlást, de a megfizethetőség egyre fontosabb korlát.

A vevők alkupozíciója közben javulhat, miközben a bankok között is erősödhet az árverseny. A piaci lakáshitelek kamata jelenleg jellemzően 5,5-7 százalék között mozog, ezért a megfelelő ajánlat kiválasztása egy 30 millió forintos hitelnél a teljes futamidő alatt akár több millió forintos különbséget is jelenthet.

A 2026-os lakáspiac így egyszerre mutat két ellentétes képet: kevesebb ingatlan cserélhet gazdát, miközben soha nem látott összegű hitel áramolhat a piacra. Ennek legfontosabb hajtóereje az Otthon Start, amelynek esetleges szigorítása pedig még az idei év végére is újabb keresleti hullámot indíthat.