BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 09. 02. 3 percnyi olvasás
Az út önköltsége meghaladta az 1,2 millió forintot, és a szállítás előtt azt sem vizsgálták, lett volna-e olcsóbb közlekedési lehetőség.
Újabb részletek láttak napvilágot Magyar Péter augusztus 12-i paksi helikopterezéséről, amelyek több ponton is árnyalják a miniszterelnök korábbi magyarázatát. A Népszava által a Magyar Honvédség részére megküldött adatigénylésre válaszolva kiadott dokumentumok szerint ugyanis bár aznap valóban terveztek gyakorlórepüléseket H145M típusú helikopterekkel, arra a konkrét, 02-es oldalszámú gépre, amely Magyar Pétert és kíséretét Paksra szállította, más repülést nem terveztek.
Ez azért lényeges, mert Magyar Péter korábban azzal indokolta a honvédségi helikopter igénybevételét, hogy a repülés költsége az ő utazásától függetlenül is felmerült volna. A kormányfő arra is hivatkozott, hogy a helikoptereknek és a pilótáknak előírt minimális repülési időt kell teljesíteniük. A most megismert iratok azonban azt mutatják, hogy a miniszterelnök szállítása nem egy már betervezett repülés egyszerű kiegészítése volt.
A dokumentumok szerint az augusztus 12-re tervezett gyakorlórepülések külön feladatként szerepeltek, míg Magyar Péter paksi útját külön, „légi személyszállításként” rendelték el.
Az Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság augusztus 11-én kiadott feladatelrendelése egy H145M helikoptert, annak személyzetét, négy üzemórát és három szállítandó személyt rögzített. Az útvonal Szolnok–Budapest, Hadikikötő–Paksi Atomerőmű–Budapest, Hadikikötő–Szolnok volt.
A repülési parancs módosításában szintén önálló műveleti feladatként szerepel a miniszterelnöki út, „Miniszterelnök Úr szállítási feladat végrehajtása” megnevezéssel. A végrehajtási jelentés szerint a 02-es H145M négy felszállást teljesített, összesen 2 óra 39 percet repülve.
A fedélzeten Magyar Péter mellett Ruszin-Szendi Romulusz és Kun Szabó István altábornagy utazott.
A honvédség és a Honvédelmi Minisztérium az adatigénylésre megküldött válaszában az út önköltségszámítását is átadta. Eszerint a Paksra történő légi személyszállítás teljes önköltsége 1 226 772 forint volt.
A kalkulációban szerepel többek között 890 liter, a légi járműhöz elszámolt üzemanyag 390 384 forint értékben, továbbá 210 liter, közúti járműhöz elszámolt üzemanyag 138 632 forint értékben. A személyi juttatások összege 611 464, a járulékoké pedig 79 490 forint volt.
Fontos ugyanakkor, hogy ez önköltségszámítás, nem pedig számla vagy kifizetési bizonylat. A dokumentumból az sem derül ki, hogy a feltüntetett összegből mekkora rész merült volna fel a miniszterelnök utazása nélkül is, és mennyi költség keletkezett kizárólag a paksi út miatt.
Éppen ezért az 1,22 millió forintos összeg nem azonos azzal az összeggel, amennyibe kizárólag Magyar Péter helikopteres utazása került az adófizetőknek. Ugyanakkor az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a honvédség saját kalkulációja szerint az önköltség meghaladta az egymillió forintot.
Az ügy egyik legérdekesebb részlete, hogy a Magyar Honvédség közlése szerint a szállítás előtt nem készült előzetes összehasonlítás a légi szállítás, illetve más közlekedési lehetőségek idő- és költségvonzatáról. Vagyis a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem állapítható meg, hogy a miniszterelnök paksi útjára azért esett-e a helikopterre a választás, mert az volt a leggyorsabb, a legolcsóbb, vagy valamilyen más szempont miatt tartották indokoltnak. Az sem derül ki, hogy készült-e egyáltalán olyan mérlegelés, amely a helikopteres utazás költségét például közúti szállítással vetette volna össze.
Mindez különösen annak fényében érdekes, hogy Magyar Péter korábbi magyarázatának egyik fontos eleme éppen az volt:
a helikoptereknek és pilótáiknak egyébként is repülniük kellett volna.
A most kiadott iratok alapján aznap valóban voltak előre betervezett H145M-es gyakorlórepülések, de nem azzal a géppel, amely a miniszterelnököt Paksra vitte. A honvédség szerint emiatt más repüléseket sem kellett módosítani.
Továbbra sem tisztázott az sem, hogy a paksi út milyen módon kapcsolódott a pilóták vagy a helikopterek előírt repülési követelményeihez. A honvédség által átadott dokumentumok nem tartalmazzák, hogy az érintett pilótáknak mekkora éves vagy más időszakra meghatározott minimális repült időt kellett teljesíteniük, abból augusztus 12-ig mennyit teljesítettek, illetve mennyi hiányzott még a követelményből.
Arra sincs adat, hogy a Magyar Pétert szállító 2 óra 39 perces repülési időt beszámították-e valamely kötelező vagy jártasságfenntartó repültóra-követelmény teljesítésébe.
Így miközben a miniszterelnök korábban éppen a minimális repült idő teljesítésével is indokolta a helikopter használatát, a nyilvánosságra hozott dokumentumokból nem ellenőrizhető, hogy a paksi út ténylegesen hozzájárult-e egy ilyen követelmény teljesítéséhez.
A honvédség és a Honvédelmi Minisztérium több további kérdésre nem adott választ. Indoklásuk szerint ezek olyan, a honvédelmi szervezet működésével, illetve haditechnikai eszközökkel kapcsolatos adatok, amelyek honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem hozhatók nyilvánosságra.
A paksi út során a helikopter az atomerőmű környezetében található tiltott légtér igénybevételéhez is engedélyt kapott. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium határozata szerint az Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság augusztus 11-én nyújtotta be az LHP1 tiltott légtér eseti igénybevételére vonatkozó kérelmet.
A határozatban az igénybevétel céljaként „Kormányfő szállítás az érintett miniszter javaslatára” szerepel. A hatóság a kérelmet engedélyezte, ugyanakkor külön rögzítette, hogy a vizsgálata nem terjedt ki az LHP1 tiltott légtérben végzett repülés nukleáris biztonsági kockázatának értékelésére.
Napi