Értékalapú, betegközpontú szolgáltatásvásárlóvá alakítaná át a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt Kaló Zoltán, az intézmény júniusban kinevezett főigazgatója, aki a Telexnek adott interjút.

A NEAK – amely hamarosan visszakaphatja korábbi nevét, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt – jelenleg mintegy 5000 milliárd forintos egészségbiztosítási büdzsét kezel, Kaló szerint azonban az elmúlt két évtizedben folyamatosan elvonták tőle a feladatokat, a munkatársakat és az elemzői kapacitásokat.

A főigazgató szerint a NEAK várhatóan kapni fog működési többletforrásokat, annak nagyságát azonban az államháztartás vártnál rosszabb helyzete is korlátozza. Ennek ellenére

Kaló „nagyon valószínűnek” nevezte, hogy a kabinet teljesíti Magyar Péter korábbi ígéretét az egészségügy évi 500 milliárd forintos többlettámogatásáról, ez azonban az ágazat egészére vonatkozik, nem közvetlenül a NEAK fejlesztési keretére.

Az intézmény jelenleg 10–15 éves szerverekkel kezeli a közfinanszírozás több ezermilliárdos rendszerét, de a tervek szerint új elemzői csapatot hoznának létre, akadémiai hátterű szakemberekkel és a mesterséges intelligencia bevonásával.

Kaló azt ígérte, hogy a támogatási döntések a jövőben nem felsőbb utasításokra vagy megérzésekre, hanem mérhető eredményekre épülnek. A gyógyszergyártók akkor kapnák meg a teljes támogatási összeget, ha készítményeik a valós ellátásban is teljesítik a vállalt eredményeket; ellenkező esetben a támogatás egy részét vissza kellene fizetniük. Hasonló ösztönzőket vezetnének be a kórházaknál is:

a jobb betegelégedettség több, a gyakori szövődmények kevesebb finanszírozást jelenthetnének.

A gyógyszerkasszában azonban Kaló szerint a jelenlegi keretek között bőven vannak tartalékok.

Példaként említett egy milliárdos tételt jelentő készítményt, amelyet Magyarország jelenlegi ismereteik szerint két és félszer drágábban vásárol, mint nyugat-európai országok. A főigazgató ezért

• keményebb ártárgyalásokat,
• a tanácsadó cégek befolyásának csökkentését és
• a háttérelemzések nyilvánosságra hozatalát tervezi.

A ritka betegségek kezelésére szolgáló drága gyógyszerekről a visegrádi országokkal közösen tárgyalnának, mert a nagyobb betegszám erősebb alkupozíciót teremthet a gyártókkal szemben.

Az állam által átvett Batthyány-Strattmann László Alapítvány működéséről Kaló azt mondta, hogy a szervezet létrehozása hibás döntés volt. Az alapítványhoz alig érkeztek személyi jövedelemadó-felajánlások vagy magánadományok, az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásában jelentős hátralék alakult ki, 2025-ben pedig a kérelmek 98,5 százalékát jóváhagyták.

A NEAK most az elmaradás ledolgozásán dolgozik, majd olyan ügyfélkezelő rendszert hozna létre, amelyben a betegek és az orvosok folyamatosan követhetik kérelmük állapotát.

A már megkezdett terápiákat nem vizsgálják felül, az elutasított kérelmeket viszont újra be lehet nyújtani.

A várólisták hosszát a főigazgató az orvos- és szakdolgozóhiánnyal, a leromlott infrastruktúrával, egyes osztályok működésének szüneteltetésével és a koronavírus-járvány alatt elmaradt beavatkozásokkal magyarázta. Arra ugyanakkor nem adott egyértelmű választ, hogy a kormány bevonná-e társfinanszírozással a magánszolgáltatókat a várólisták leépítésébe. Elmondása szerint előbb a köz- és magánegészségügy teljes viszonyát kell rendszerszinten újragondolni, erről pedig társadalmi egyeztetést is terveznek.

Kaló szerint a magánegészségügyre szükség van, de nem elsősorban a várólisták csökkentése miatt, hanem a közfinanszírozott ellátás kiegészítéseként. Úgy véli, lehetővé kell tenni, hogy aki a közellátásban biztosítottnál többet szeretne és hajlandó fizetni érte, igénybe vehessen további szolgáltatásokat, ennek feltételeit azonban világosan szabályozni kell. A főigazgató szerint erről nem egyetlen szakpolitikus véleménye alapján, hanem társadalmi konszenzussal kell dönteni.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Róka László