vg Gazdaság

Brutálisan megugrott a burgonya ára: a tavalyi túltermelés után, csökkent a vetésterület és jött az aszály

Szerző: vg 2026. 09. 02. 4 percnyi olvasás


Brutálisan megugrott a burgonya ára: a tavalyi túltermelés után, csökkent a vetésterület és jött az aszály

Tizenötszörös árugrás rázta meg a burgonyapiacot, Magyarországon is fordulat jöhet.


Szinte egyik szélsőségből a másikba csapott át az európai burgonyapiac. A 2025-ös rekordközeli termés és a raktárakban felhalmozódott készletek még az idei év első felében is rendkívül alacsonyan tartották az árakat. Nyár végére azonban a tartós hőség, az aszály és a gumók gyenge fejlődése miatt már attól tartanak a piaci szereplők, hogy az uniós burgonyatermés nem éri el a 40 millió tonnát. A fordulat nagyságát jól mutatja, hogy – a Farmer.pl által is ismertetett piaci adatok szerint – a belga Fontane feldolgozóipari burgonya termelői referenciaára július végén még mindössze 10 euró volt tonnánként, augusztus elejére azonban 150 euróra emelkedett. Ez 15-szörös ugrás, igaz, rendkívül alacsony bázisról.

burgonya, krumpli, burgonya ára,
Nagyjából 15-ször drágább lett a krumpli, de ez igazából még így is mérsékeltebb a tavalyi árnál, így csak azt mutatja, mekkora összeomlás volt a burgonya piacán Fotó: Denes Martonfai

Az Expana adatait közlő FreshPlaza beszámolója szerint az ár augusztus 25-én is 150 euró, mintegy 58 ezer forint körül alakult tonnánként. A kereskedés ugyanakkor visszafogott maradt: több gazdálkodó az esőben bízva elhalasztotta a betakarítást, hátha a gumók még növekednek.

Nem a bolti krumpli lett tizenötször drágább

Az árugrás nem a bolti étkezési burgonya fogyasztói árát, hanem egy konkrét feldolgozóipari fajta termelői referenciaárát érinti. A tavalyi rekordtermés után a nem szerződött áru ára olyan mélységbe zuhant, hogy sok helyen már csak takarmányként vagy biogázüzemekben lehetett hasznosítani.

Az EEX kifutó feldolgozóipari burgonyakontraktusának végső elszámolóára júniusban mindössze 1,40 euró volt száz kilogrammonként. A mostani jelentős emelkedések ezért látványosak, de elsősorban a piac korábbi összeomlását mutatják.

 

A 2025-ös túlkínálat a német, francia, holland és belga termelők mellett egész Közép-Európát elérte. A négy legfontosabb északnyugat-európai termelő országban mintegy 27,2 millió tonna burgonya termett, nagyjából 10 százalékkal több, mint 2024-ben. A növekedést a közel 7 százalékkal nagyobb terület és a kedvezőbb hozamok egyszerre okozták.

A termelők erre 2026-ban területcsökkentéssel válaszoltak. Hollandiában például 8,4 százalékkal, tizennégy éves mélypontra csökkent a burgonya vetésterülete. A kisebb területhez azonban az idén gyengébb termésátlagok társulhatnak: a korábbi előrejelzések 

  • Hollandiában 6, 
  • Belgiumban 5, 
  • Lengyelországban pedig 7 százalékos

hozamcsökkenést valószínűsítettek 2025-höz képest.

Az Európai Bizottság augusztusi termés előrejelzése tovább rontotta a képet. A tartósan forró és száraz idő miatt az uniós burgonya várható hozama már mintegy 6 százalékkal maradhat el az ötéves átlagtól. A kiesés különösen Franciaország, Németország déli része és Közép-Európa több térsége számára jelent kockázatot.

Lengyelországban is nagyot fordult a piac

Lengyelországban az év elején még 0,27–0,53 zloty, vagyis nagyjából 25–48 forint közötti kilogrammonkénti termelői árakról érkeztek hírek. A 2025-ös, csaknem hétmillió tonnás termés 18 százalékkal haladta meg az előző évit, miközben a belső felhasználás legfeljebb 5,5–6 millió tonna körül alakult.

A túlkínálat következtében egyes termelők tavasszal már csak 0,15–0,25 zlotyt kaptak kilogrammonként. Júniusban viszont a lengyel felvásárlási átlag egyetlen hónap alatt csaknem megháromszorozódott: a májusi rendkívül alacsony szintről 145 zloty fölé emelkedett száz kilogrammonként. A változást az új termés szűkebb kezdeti kínálata és a szárazság miatti aggodalom okozta.

A következő hónapokban ugyanakkor nagy területi különbségek maradhatnak. Az öntözött, jó állapotú lengyel táblákon megfelelő termés várható, a szárazság által érintett térségekben viszont kisebb gumóméret, gyengébb minőség és alacsonyabb hozam valószínű. Az árakat így nemcsak az összmennyiség, hanem a piacképes, tárolható tételek aránya is alakítja majd.

Magyarországon egyelőre mérsékelt az ármozgás

A magyar piacon augusztus végéig nem jelent meg a nyugat-európai feldolgozóipari árrobbanás. A Debreceni Nagybani Piac adatai szerint a hazai burgonya leggyakoribb ára augusztus közepén 200 forint körül alakult kilogrammonként, augusztus 24-én a Condor fajta 210 forintba került, majd augusztus 31-re a Condor, a Desirée és a Cleopatra leggyakoribb ára egyaránt 180 forintra mérséklődött. Az utolsó héten a hazai tételek jellemzően 160–200 forintos sávban mozogtak.

A lengyel importburgonya ezzel szemben augusztus utolsó két hetében változatlanul 220 forintos leggyakoribb áron szerepelt, 180–280 forintos kilogrammonkénti ársáv mellett. Ez arra utal, hogy a lengyel terméskilátások romlása még nem gyűrűzött át teljesen a magyar nagybani árakba.

A Budapesti Nagybani Piacon a lengyel burgonya július 27. és augusztus 2. között kilogrammonként 220 forintba került, szemben a négy héttel korábbi 200 forinttal. 

Ez 10 százalékos havi emelkedés, ugyanakkor az ár még mindig több mint ötödével elmaradt az egy évvel korábbi 280 forinttól.

Kevés magyar burgonya kerülhet a piacra

Magyarországon 2026-ban már csak mintegy 5065 hektáron termesztenek burgonyát. A vetésterület egy év alatt 15–20 százalékkal zsugorodhatott, miközben a májusi fagyok és a nyári aszály miatt az újburgonya mennyisége a korábbi várakozásoknál 20–30 százalékkal is kisebb lehet.

Az idei kilátásokat tovább rontja, hogy a biztonságos burgonyatermesztés egyre inkább öntözéshez kötött. A növény a gumóképződés időszakában különösen érzékeny a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletre és a talaj kiszáradására. Öntözés nélkül nemcsak a termés mennyisége csökkenhet, hanem a gumók mérete és tárolhatósága is romolhat.

A magyar termelők ráadásul jelentős tavalyi veszteséggel kezdték az új idényt. A Világgazdaság korábbi beszámolója szerint a 2025-ös termés egy része még nyáron is a raktárakban maradt, majd takarmányként kellett értékesíteni. A nyugat-európai felesleg előbb Lengyelországba, onnan pedig Magyarországra szorította az olcsó árut, ellehetetlenítve a hazai készletek jövedelmező eladását.

Most ennek az ellenkezője fenyeget. Ha az északnyugat-európai és a lengyel termés valóban jelentősen csökken, kevesebb és drágább import érkezhet Magyarországra. A hazai nagybani árak ezért a betakarítás legerősebb heteiben még nyomás alatt maradhatnak, ősz végétől azonban a tárolható készletek nagysága döntheti el az irányt. A jelenlegi adatok alapján a termelői árak emelkedése valószínűbbnek látszik, de a bolti árakban ez várhatóan később és jóval mérsékeltebben jelenik meg.

ad

További tartalom Önnek