Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi képviselője szerdán kijelentette, hogy a Lipcse/Halle repülőtéren meghiúsult dróntámadás „az államilag támogatott terrorizmus minden jegyét magán viseli”, miután Németország Oroszországot tette felelőssé az incidensért. 

A blokk külügyminisztereinek az írországi Wicklow-ban tartott találkozóján Kallas dicsérte az uniós kormányokat, amiért felzárkóztak Berlin mögé. „Már behívtuk az orosz nagykövetet, ahogy sok tagállam is” – mondta. „Meg fogjuk beszélni, hogy mit tehetünk még” – jegyezte meg. 

Mi történt?

Ahogy arról lapunk is beszámolt, a merényletkísérlet augusztus 4-én az esti órákban történt. Egy speciálisan átalakított, megnövelt akkumulátorkapacitású, pozíciófények nélkül repülő, önálló navigációra képes drón hatolt be a Lipcse/Halle repülőtér szigorúan őrzött belső zónájába.

A repülőtéri videofelvételek tanúsága szerint a drón közvetlenül a repülőgép szárnyának ütközött – pontosan ott, ahol az üzemanyagtartályok találhatók. A fegyverként használt eszközön egy konzervdobozba rejtett, nagyjából 600-800 gramm tömegű, pusztító erejű robbanóanyagot rögzítettek. Bár a mechanikai becsapódás megtörtént, a házi készítésű gyújtószerkezet csődöt mondott: a detonáció elmaradt, a drón pedig a betonra zuhant. A veszélyes szerkezetet végül órákkal később, éjfél körül fedezte fel egy buszsofőr a repülőtér előterében.

A német Szövetségi Ügyészség állami terrorizmus, valamint légi közlekedés veszélyeztetése miatt vizsgálja az ügyet. Nem véletlenül: a nemzetközi hírszerzési csatornákon – köztük az amerikai CIA és a CNN által idézett európai védelmi tisztviselők jelentéseiben – egyértelmű konszenzus van arról, hogy a szálak közvetlenül az orosz katonai hírszerzéshez, a hírhedt GRU-hoz vezetnek.

Oroszország tagad mindenféle érintettséget

Kedden, Biskekben Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy Németország gazdasági problémák miatt hibáztatja Oroszországot a lipcsei drónincidensért – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség. 

– tette fel a kérdést az orosz elnök. 

A TASZSZ arról is beszámolt, hogy Németország moszkvai nagykövetét is bekérették az orosz külügyminisztériumba a német hatóságok oroszellenes fellépései és nyilatkozatai miatt. 

„Szeptember 2-án az orosz külügyminisztérium beidézte B. Finke moszkvai német ügyvivőt a német hatóságok tegnapi oroszellenes fellépései és nyilatkozatai miatt” – áll a minisztérium Telegram csatornáján közzétett közleményben.

Kemény választ ígérnek az európai miniszterek

Kaja Kallashoz hasonlóan ugyanakkor az európai miniszterek is kemény vonalat képviseltek. 

„Nem fogjuk hagyni, hogy egy ilyen súlyos cselekedet következmények nélkül maradjon” – mondta Barrot, hozzátéve, hogy Franciaország támogatni fogja Németország szankciós javaslatait, és további, orosz hajókkal szembeni intézkedéseket fog javasolni.

Helen McEntee ír külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Európa már túl van azon, amit egyszerűen „hibrid fenyegetések” nevezünk. „Jelentős tevékenységről beszélünk” – mondta, azzal vádolva Moszkvát, hogy „nagyon, nagyon egyértelmű kísérletet tett” az uniós kormányok megosztására és a „polgárok megfélemlítésére”.

Kallas hozzátette, hogy további 1600 orosz katonai–ipari komplexumot célzó szankciós lista van már előkészületben. A szerdai találkozón nem születik döntés. De – mint mondta – Németország élvezi EU-s partnerei politikai támogatását. „Ez az egységes válasz, amire szükségünk van” – jegyezte meg.

Borítókép: Rendőrök a Lipcse/Halle reptéren (Fotó: AFP)