Az Átlátszó értesülései szerint a sodrás, illetve a meder kimélyülése miatt kérdésessé vált Paksnál a dunai fenékküszöb eredeti tervek szerinti, teljes kiépítése egy összefüggő építménnyé. A portál cikke szerint problémát az okozza, hogy a fenékküszöböt két oldalról, egymással szemben építik, ezáltal jócskán beszűkül a Duna medre. Mivel a folyó vize egyelőre nem a gát fölött bukik át, hanem beszorul a két egymással szemben megépített kőgát közé, a szűkületen átfolyó víz sebessége rendkívül felgyorsult. A hatalmas sodrású víz egyrészt óriási terhelésnek teszi ki magát az építményt, másrészt nagyon gyorsan mélyíti ki maga alatt a medret.

Az Átlátszó kiemelte, hogy a Duna medre az elmúlt fél évszázadban átlagosan mintegy két méterrel mélyült a magyarországi szakaszon. Ehhez képest a paksi fenékküszöbnél két hét alatt tapasztalt 8-13 méter igen jelentősnek tűnik. A fenékküszöb kivitelezését részint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), részint a Magyar Honvédség végzi. Az OVF a portálnak küldött tájékoztatása szerint nem történt kivitelezési hiányosság. 

A Honvédelmi Minisztérium a megkeresésükre azt közölte, hogy a betonkockák behelyezése nem kivitelezési hiányosság miatt vált szükségessé. A fenékküszöb eredeti tervek szerinti megépítését firtató kérdésekre azonban sem a vízügy, sem a honvédelmi tárca nem válaszolt. Korábban ugyancsak az Átlátszó írta meg, hogy környezetvédelmi engedély nélkül építi a paksi fenékküszöböt a kormány.

Hiába örülhetett Magyar Péter

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a múlt héten számolt be arról, hogy helikopterekkel, a levegőből helyezik a mederbe a többtonnás betonkockákat, összesen 117-et. Ruszin-Szendi Romulusz ismertetése szerint a vízmélység a munkaterületen 13 méteres, a szakemberek szerint a sodrás komoly kihívást jelent a küszöb szerkezetére, amit a betonkockákkal tudnak megtámasztani, megszüntetni a medermélyülést.

Magyar Péter miniszterelnök múlt szombaton a helyszínen bejelentette, hogy

Ismert, az atomerőmű több blokkját a hűtéshez hideg vizet biztosító Duna alacsony vízállása miatt augusztus elején kellett leállítani, három héten át csak a 2. blokk két turbinája üzemelt teljes kapacitással. Augusztus 12-én született döntés arról, hogy az atomerőmű közelében a folyón fenékküszöböt építenek, amely a vízszint emelésével lehetővé tette az erőmű újraindítását.

Borítókép:  Magyar Péter miniszterelnök a paksi fenékküszöb építésénél (Forrás: Facebook)