BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 02. 7 percnyi olvasás
Vége a titkolózásnak: csütörtöktől bárki megnézheti a magyar kórházak fertőzési adatait – de vigyázat, nem minden az, aminek látszik. A statisztikák tíz évre visszamenőleg érhetők el, konkrét intézmények szerint kereshetők.
Eddig, ha egy komolyabb betegség miatt kórházi kezelésre volt szüksége valakinek, nem volt mód leinformálnia a kórházat, hogy milyen egészségügyi statisztikákkal működik. Legfeljebb a szomszédok történeteire, a rokonok elbeszéléseire vagy a szerencsére lehetett hagyatkozni.
Ez is érdekelheti
Egy különösen veszélyes, a legerősebb antibiotikumoknak is ellenálló, úgynevezett karbapenemáz-termelő baktérium fertőzött meg három beteget az Uzsoki utcai kórházban Budapesten. Az intenzív osztályt ennek ellenére még nem zárták le, de az új betegek fogadását felfüggesztették. A fertőzésről a sajtó a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK) az érintett kórház számára küldött leveléből értesült.
Ennek az időszaknak azonban most hivatalosan is vége. Csütörtöktől élesedik egy vadonatúj, bárki számára ingyenesen elérhető internetes felület, ahol tíz évre visszamenőleg, konkrét intézményekre lebontva kereshetők a kórházi fertőzések adatai. Kicsit olyan lesz ez az új adatbázis, mint a szállások és éttermek internetes értékelése, csak itt nem a betegek szubjektív véleménye olvasható, hanem hivatalos statisztikák arról: hányan kaptak el valamilyen fertőzést a kórházak falain belül.
Mielőtt azonban egyetlen kattintás és egy gyors keresés után valaki pánikszerűen lemondaná a hónapok óta várt műtétjét, mert a kiszemelt kórház adatai ijesztően magasak, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szakértői figyelmeztetnek: ez a rendszer kifejezetten nem a laikusoknak készült rangsor, és a közzétett statisztika nem feltétlenül az, aminek elsőre látszik.
Míg az interneten egy szállodánál az egy csillag és a rengeteg panasz egyértelműen azt jelenti, hogy érdemes messzire elkerülni a helyet, a kórházaknál ez a logika sokszor a feje tetejére áll. A mindenki számára azonnal logikusnak tűnő „sok fertőzés egyenlő rossz kórház, kevés fertőzés egyenlő kiváló kórház” képlet a valóságban csalóka.
Ez is érdekelheti
Ez itt az Igaz vagy Hamis, a Blikk tényellenőrző sorozata az Európai Unió támogatásával, amelyben eláruljuk, mi az igazság számos, a nyilvánosságban tényként kezelt állítással kapcsolatban, és megmutatjuk, hogyan tud eligazodni a mindenki számára elérhető eszközök segítségével az egymásnak sokszor ellentmondó állítások erdejében. Az Európai Parlament támogatásával készült sorozatunk célja a tudatos, kritikus médiafogyasztás erősítése, ezáltal – bármilyen politikai irányultságtól függetlenül – a közjó szolgálata. A tartalomért kizárólag a Blikk szerkesztősége felelős, arra külső szereplőnek, a támogatót is beleértve, nincs befolyása. Az igazság megtalálása sosem garantált, de törekedni érdemes! Kövessen minket, hogy soha ne vezethessék meg!
Ha egy egészségügyi intézményben szinte már csodaszámba menően alacsony a regisztrált fertőzések száma, az egyáltalán nem biztos, hogy azt jelenti, hogy az osztályokon patyolattisztaság van, és hibátlan az ellátás. Akár az is lehet, hogy csak alacsony a jelentési fegyelem, nem végeznek elég laboratóriumi és székletvizsgálatot, a papírmunka során pedig „elcsúsznak” az adminisztrációval, így a fertőzések rejtve maradnak. Amit nem keresnek célzottan, azt nem is fogják megtalálni, és így a statisztikákba sem kerül be.
Ezzel szemben, ha egy kórháznál kiugróan magas számok szerepelnek az új adatbázisban, az jelentheti éppen azt is, hogy az ottani személyzet dolgozik a legalaposabban. Folyamatosan tesztelnek, minden gyanús esetet azonnal kivizsgálnak, és – ami a legfontosabb – felelősségteljesen be is vallják, rögzítik azokat a hivatalos rendszerben. Nem a szőnyeg alá söprik a problémát, hanem nyíltan szembenéznek vele.
Ráadásul a központi kórházakba és az egyetemi klinikákra viszik a legsúlyosabb, legösszetettebb állapotú betegeket. Ahol nagyon bonyolult, életmentő és hosszú műtéteket végeznek, vagy ahol sok a leromlott immunrendszerű beteg, ott a fertőzések kockázata törvényszerűen sokkal magasabb, mint egy olyan kisebb városi kórházban, ahol zömmel egyszerűbb, egynapos rutin beavatkozások történnek.
Ezek a most nyilvánosságra kerülő adatok tehát nem a betegek számára készített rangsorok, hanem a hatóságoknak szóló adatok, amik alapján el lehet indítani az érdemi vizsgálatokat a háttérben meghúzódó okok feltárására.
A sajtótájékoztatón, ahol az új rendszert ismertették, elhangzott: a felületen elérhetőek lesznek a kórházi járványok adatai, a véráramfertőzések és minden egyéb fontos, intézményre lebontott statisztika, ami a felhasználók számára kereshető lesz.
A szakemberek részletesen kitértek arra is, mi okozhatja ezeket a kórházi fertőzéseket, és hogyan lehet fellépni ellenük. A spórás fertőzések megelőzésére például a sima fertőtlenítő egyáltalán nem biztos, hogy elegendő, ezek ellen speciális fertőtlenítőszereket kell alkalmazni. A véráram- és vénafertőzések elkerülésében pedig a katéterekkel kapcsolatos szigorú higiéniai szabályok betartása segíthet a legtöbbet.
Dr. Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos azt mondta, ő azzal lenne a leginkább elégedett, ha a következő egy-két évben a statisztikák papíron romlanának, és drasztikusan nőne a regisztrált fertőzések száma.
Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos / Fotó: Vajta Zoltán
A tiszti főorvos nem félrebeszélt, hanem egy ilyen látszólagos romlás a valóságban azt jelentené, hogy végre fehéredik a rendszer. Megmutatná, hogy a kórházak elkezdték komolyan venni az adminisztrációt, célzottan keresik a problémát, egyre több rejtett esetet tárnak fel, és nem titkolóznak többé. A betegek által is érzékelhető valós javulást 2028-ra várják a szakemberek. Céljuk, hogy addigra egyértelműen növekedjen az alkoholos kézfertőtlenítők használata, és szigorodjanak a megelőzési protokollok.
Napi